Szia Deckard!
Nem tudom, te hány éves vagy, én nem szégyellem (63) a koromat.
Azonkívül én nem 15 napot sízek egy évben, és bár szeretett hobbim, síelésemet még rosszakaróim sem nevezik annak.
Mindebből következik, hogy már régóta az olyan léceket keresem, melyek munkát vállalnak át a síelőtől. Ez egy nagyon fontos szempont, és a "kerítéslécek" erre tökéletesen alkalmatlanok. Aki nem hobbi szinten van a szakmában, annak ez egyértelmű.
De még hobbi "gondolkodással" is könnyen belátható, hogy "kerítésléccel" karcolt rövidlendületet kezdeményezni olyan lenne, mint trabanttal próbálkozni a Forma1 -ben.
Nézzük, mit mond erről Ozsvát Miklós, az SMSZ demó "professzora": „Síéletem” jelentős részét a hagyományos lécek világában éltem, és a mai tudásommal nézve nagyon kevés embert ismertem, aki valóban jól síelt azzal a felszereléssel.
Szerintem az a síelés, amit a tömeg (köztük én is) a hagyományos felszereléssel művelt, az egyszerűen hibás és pocsék volt. Egy szűk, roppant tehetséges kör tudott akkoriban valóban helyesen síelni.
A carving pusztán lehetővé tette a többség számára azt, amit azelőtt csak a kiválasztottak értek el. A helyes technika nem változott forradalmi módon, csak könnyebb lett helyesen síelni.
Én azt érzem, hogy ha jó eszköz van a lábamon, sokkal több kifinomultságra van lehetőségem, mint egy pocsék sível. És ebben az értelemben a carving sí kifinomultabb síeléssel jár együtt, mint a hagyományos." (részlet).
A B5 után is lesz élet, minden rosszban benne van a jó is, a kényszer rávisz, hogy megtapasztaljam más profi lécek különleges tulajdonságait is.
De egyáltalán nem vágyom "kerítéslécekre". 5 éve egy tucatot dobtam ki lomtalanításkor, (és már akkor is 3 éve a padláson voltak).
Maradok továbbra is síelős barátsággal: