Élménybeszámolók

A március közepi sielésben mindig van kockázat. Schladming a megbízhatóbb helyek egyike. 16.-án jöttünk haza.
Hauser Kabling és Planairól tudok infót mondani.
kb 1300m felett vannak használható pályák, az alá csak a mazohistáknak javaslom lemenni. Alatta kezdődik a tejbegríz.
Szerencsére van elég használható pálya 1300 felett.
11.-én hétfőn még világ jó pályák voltak, de tényleg. 12.én kedden 16cm körüli hó esett, na az betett a pályáknak, főleg lentebb ahol havas eső volt, attól lett latyakos.
Azt tanácsolnám aki most menne, akkor fent még talál azért jó pályát, de lehet hogy "középállomástól" jobban jár ha felvonóval jön le, mint ha csúszik.

Az alacsonyabb részén talalható pályák (már amelyik nyitva) mindegyike gyalázatos állapotban volt a héten, pár méter széles hókása folyam a bimbódzó, zöldellő tavaszban. Élmény és sportértéke zéró. 12°C-ban persze mit vár az ember.
A magasabban fekvő pályák délelőtt jók, viszonylag kevesen vannak, délutanra persze hókása buckás trutymóvá válik minden.
A pálya weboldala és egyéb netes infók nem kifejezetten az általam tapasztalt valóságot sugallják...

Múlt héten három napot töltöttünk családommal a Schladming sírégióban. Pénteken és szombaton a Reiteralmot céloztuk meg. Számunkra kedves ez a hely, hisz itt tettük meg az első métereket sílécen. De a terepet nem ismerjük, hisz 9 éve, 2015-ben csak a gumiszőnyeges tanuló pályákon oktatott minket Kálmán "bácsi" és Péter "bácsi" és azóta bár sok helyen jártunk a környéken (is), de ide nem jöttünk vissza. Mi, a két "örök kezdő" szülő és gyermekeink, a jól síelő tinik most visszatértek a kezdetekhez.

Péntek délelőtt a 7-es gyakorló pályán csúszkáltunk. Én mondjuk már elég magabiztos voltam, de a feleségemben kialakult egy pszichikai "gát" néhány éve és azóta, ha meredekebb letörést lát, akkor automatikusan "házikóban" jön csak le. Így számára nem volt más pálya opció. Ez a gyakorló pálya a bal elején egy erős letörést is magába foglalt és én ezért a letörésért maradtam a nejemmel. Azt mondtam magamban, hogy akkor lépek innét tovább, amikor ezt a letörést is "megcsúszom" és nem kerülöm ki a jobb oldali lankás részen.

Egyszer elmentem a tányéros felvonó túloldalára, ahol emlékeim szerint 9 éve egy mese pálya volt. Most csak egy erdei szerpentint találtam, ahol előttem csak ketten csúszhattak a nyomokból ítélve, de meg is értem. Hiába szereztem sebességet a hó valahogy mindíg vissza fogta a csúszást. Nagyon kellemetlen érzés volt, így többet nem is próbálkoztam. Visszatértem inkább a feleségemhez.

Ebéd után megérkeztek jól síelő ismerőseink. A pár hölgy tagja hosszú évtizedeken át oktatta a diákjait síelni, merthogy ő tanár (volt nyugdíjazásáig) és végtelen türelemmel segített pár éve a nejemnek Filtzmoosban. Most is nagy örömmel vállalta, hogy ezen a délutánon ott marad vele a gyakorló pályán és addig nyüstölik a lankákat, míg fel nem hozza magát egy normális kék pályának megfelelő szintre.

Én addig a pár férfi tagjával elindultam felfedezni a feljebb lévő pályákat. Főleg az 5-ös piros és a 6-os kék pályákat jártuk be többször is. Nagyon jó kis délután volt. Ugyan konkrét tanítást nem kaptam tőle, mert azt mondta, hogy ő a párjával ellentétben nem tanár, nem tud oktatni, de azért egy jó tanáccsal ellátott és azt próbáltam gyakorolni. Hamar ráéreztem az által javasolt technikára és tényleg sokat javult ez által a kanyar technikám. Pár csúszás után már meg ís dícsért, hogy milyen jól megy. Viszont azt mindketten megállapítottuk, hogy az erőnlétem finoman szólva is hagy kívánni valót maga után. Érdemes lesz majd azt a jótanácsát is megszívlelni, hogy a síelés az legkésőbb nyár végén kezdőik, heti 1-2 bringázással és/vagy futással, de legalábbis intenzív gyaloglással és pár otthon végezhető lábizom erősítéssel.

A gyerekeinket megint csak hébe-hóba láttuk, mert közben találkoztak osztálytársakkal és délután velük voltak. Pályazáráskor találkoztunk ismét.

Szombaton csak négyen voltunk, mert ismerőseinknek más dolga akadt, ők csak délután jöttek fel, de hagytuk őket a saját útjukat járni és az osztálytársak meg hazamenetek. A gyerekek ismét sok felé jártak, bár a lányom fázott, úgyhogy ő pár csúszás után beült egy hüttébe. Mi a 6-os pályán róttuk a köröket, immár a feleségem is bátran lejött ott, ahol előző nap még nem mert volna.

Az időjárás a harmadik napra megjavult, napsütés volt az uralkodó, de erős széllel és jópár fokkal alacsonyabb hőmérséklettel. A felhők nyargalásztak felettünk az erős szélben, így ha épp nem sütött a nap, akkor hideg volt. Ha megállt az ember, akkor már kevés volt az aláöltözet+síkabát.

Nagyon jól éreztük magunkat itt a Reiteralmon, biztos visszatérünk még ide.

Jan. 17-től 20-ig síeltünk a schladmingi 4 hegyen. Az utazás picit tovább tartott most, hosszú szakaszokon van sávzárás az autópályákon. De szerdán így is du. 1 előtt már Planai kabinos felvonójában haladtunk felfelé. A pályák hibátlanok voltak, jól bírták a kicsit enyhébb időt is, pályán kívül látszik még a december és január eleji nagy havazások nyoma. A nightrace miatt az 1-es fekete völgypálya ilyenkor szokásosan le van zárva, a 2-es piroson lehet lecsúszni. Titkos tippként ajánlott az 1-esen menni, amíg lehet, majd a pályazárásnál egy átkötő kellemes erdei úton a 2-esre átcsúszni, erre alig megy valaki. Persze a végén a közös szakasz nap végén mindig nagyon rossz állapotban volt és tömegek mentek le rajta, sokan rosszul felmérve fáradtságukat, tudásszintjüket.

Csütörtökön Hauser Kaiblingra mentünk át, itt jóval többen voltak. Igen meleg is lett, tavaszias hóviszonyok voltak, de így is nagyon élvezhető volt, buckásodás csak a legérzékenyebb helyeken volt jellemző. Délután újra Planai, a pályák itt is tartották magukat.

Péntekre hirtelen lehűlt az idő, napközben is -10 fok volt, az előző nap megolvadt pályák jól megfagytak és erre esett fent 5-10 centi hó is. Így a pályák jó jegesek és idővel nagyon buckásak is lettek, technikás egy nap volt... Reiteralmon kezdtünk, pályái megosztották a családot, Hochwurzen hibátlan volt, Planaira csak délután értünk vissza, akkor már csak buckasí volt. Hochwurzenen már szerkezetkész az Rohrmoos I. kétüléses helyébe lépő 10-es kabinos hegyállomása, ez a Rohrmoos II völgyállomása mellé épült. Kicsit furcsállom a kapacitás ekkora bővítését, sosem láttam ennél a liftnél sort. A Reiteralmra menő 2 ülésest érdemesebbnek látom cserére, az jó hosszú és lassú. Tipp: Rohrmooson a Sonnenstüberl hütte jóval olcsóbb a többinél, változatlan minőség mellett.

Szombaton maradt a csípős hideg, viszont egész nap felhőmentes szikrázó napsütés volt és a pályák is a kevés friss hó bedolgozásával tényleg elsőosztályúak lettek. Hauser Kaiblingon kezdtünk, ahol a körülmények miatt brutál tömeg lett. Síeltünk itt már a korábbi években is hétvégén, de ilyen sorokat én még itt nem tapasztaltam. Olyan helyeken alakult ki sor, ahol még sosem láttam (Höfi Express, Gipfelbahn), a völgyben 40 perces várakozás volt! A Quattralpinán mindig is volt sor egy erősebb napon, most sem volt ez másképp, elvileg tervben van a cseréje 8 ülésesre. Persze ennek megfelelően a pályák is nagyon zsúfoltak voltak, volt dolguk a mentőknek is bőven. Én 10-kor menekültem is vissza Planaira, ahol láss csodát, üres pályák, és sorállásmentes liftezés fogadott. Kivéve persze a mindig népszerű 10-es pályát, valamint a "láblógatós" Märchenwiesenbahnt, de 8-as ülőszéknél azért jobban is halad a sor. Lényeg, hogy a Lärchkogrlbahn-nál és a Fastenberg6er liftnél senki, ezekkel pedig szinte az egész hegy, köztük a kedvenc 1,2,3 pályák besíelhetők. Tipp: a Lärchkogelhütte is alacsonyabb árakkal dolgozik, a Wieslechalmot pedig a pajtára néző mosdó miatt érdemes felkeresni! :) Tanulság: hétvégén, szép időben Hauser Kaibling kerülendő. Egy napsütéses napon pedig érdemes zárásig fentmaradni vagy visszajönni, a lemenő Nap által megvilágított Dachstein kihagyhatatlan látvány!

Schladmingban kezdtük idén a szezont december 7-8-án. Már az utazás is csupa boldogság volt, régen láttam ennyire havasnak Ausztriát, főleg ilyen korán, december elején. Mikulásra beterítette a hó az országot, gyönyörű látvány volt mindenhol a havas erdő, de szerencsére az utak jól járhatók voltak. Szerdán délután utaztunk, csütörtök reggel kezdtük a síelést Hauser Kaiblingon. Igazi titkos tipp volt, így utólag: alig voltak a pályákon és tökéletes havat élvezhettünk, mínusz 3-6 fok között, napsütésben. Minden lift működött, Planaira is átcsúsztunk délután, ott némileg több embert láttunk, de amikor délután 3 óra felé a Paradise-ből visszafelé felvonóztunk Haus felé, már alig találkoztunk síelőkkel. A felsőbb részeken porcukor, lejjebb kristálycukor állaga volt a hónak, tökéletes síélményt adott.
A fotók talán visszaadják valamennyire:
https://sielok.hu/fotoalbum/hauser-...kaibling-2023-wa/galeria/

Csütörtök este volt a frenetikus Ski Opening Robbie Williams koncerttel, erről itt írtam egy rövid beszámolót:
https://sielok.hu/rovat/elmenybesza...molo/cikk/schladming-ski-...

Másnap az esti buli ellenére sikerült korán kelni és 4-hegy túloldalán, Reiteralmon kezdtük a síelést. Itt már látszott, hogy sok osztrák csapat érkezett a hosszú hétvégére, jóval többen voltak, de így is jól elfértünk, sorba nem kellett állni 1 percnél többet sehol. Szuperek voltak a pályák, bejártuk az egész rendszert. Ment az összes lift itt is, elindult a rendesen hüttézés, délre megteltek a teraszok, kisütött újra a nap, minden olyan volt, mintha a főszezonban lettünk volna, tömeg nélkül. Rég volt ennyire idilli a szezonkezdet, hótóll roskadó fenyők mindenhol. Ennek ellenére a pályák alsó részein járatták a hóágyúkat, hizlalják az alapot, hogy hosszú legyen a szezon és az esetleges felmelegedést is bírják majd a sípályák. Ismerőseink még maradtak két napot, majd folytatják a beszámolót.

Képek Reiteralmról:
https://sielok.hu/fotoalbum/schladm...ing-reiteralm--2023-12-08...

Ez pedig egy rövid videó:
https://www.instagram.com/stories/h...ighlights/180124576970181...

Vasárnap délután pár óra átugrottam Reiteralmra. A Parkolóban meglepően sok , jórészt osztrák (kevesebb német) autó, a pályákon szépen eloszlott a "tömeg".

Bár a schladmingi síhegyek közül Reiteralm a kedvencem (jellemzően itt vannak a legkevesebben), most egyelőre nem ajánlanám. A lift és pályakínálat egyelőre szűk, a hétvégén a Silverjet kabinossal juthattunk fel a pályákhoz és fenn a Gasselhöhe hatos illetve a Schoberalm ülőlift üzemelt.
A völgypályák még nincsenek nyitva, fenn az 1-es és 2-es pályák voltak nyitva, illetve az összeköttetés a Schober és a Gasselhöhe liftek közt.
A nyitvatartó pályákon gőzerővel hóágyúznak és még nem teljes szélességében használhatók.

Freeride: itt esett szépen hó, de korántsem annyi, mint pl. Hochkönigen, illetve elég erős lehetett a szél, mert sok helyütt az erdőn is keresztül fújt.
Van egy-két jó kör benne, de középállomás felett még talajkontaktos itt-ott. Összességében természetesen nagyságrendekkel jobbak a hóviszonyok mint tavaly. Mivel a hétre viszonylag télies időt jeleznek, így idővel jó lesz ez:)

Március 16-18 között síeltünk itt, ( érdemes előre a skiamade.com oldalon regisztrálni, jár egy ajándék ticket (kipostázzák) , amire akár online is vehetsz előre napijegyet vagy más jegyet, sőt családtagnak is kérhetsz: 5EUR az üres tiket. Érdemes időben előre online megvenni a jegyeket, változnak az árak, ráadásul nem kell a helyszínen sorbaállni...)

Az időjárás már elég meleg volt, ezért a lenti pályák sok gyötrelmet okoztak, főleg amikor másik hegyre akartunk átmenni, le kellett csúszni teljesen a völgybe buckás, kásás, szűk pályákon. ( Már ha valaki nem akart lefele is felvonóval utazni..)

A 3 napban becsúszkáltuk mind a 4 hegyet, Reiteralm bizonyult a nyerőnek, de Hochwurzen felső pályái is elég élvezetesek voltak. Napközben a hegyek tetején a hőmérő bőven 10 fok felett mutatott, ennek megfelelően alakult a hóminőség is, én sajnos azt látom, hogy március 15 már csak kompromisszumokkal alkalmas síelésre itt. Jövőre korábban jövük és talán másik terepre a közelben, Flachau szimatikusnak tűnik.

Szállást a pályától 4km-re találtunk félpanzióval elfogadható áron. Hátrány, hogy naponta autózni kellett 5-5 percet, cserébe egy teljesen korrekt, nyugodt hegyi szállásunk volt reggelivel és vacsival.

Szállóigévé fog válni egy kommentelőnk találó mondata: "a telet nem temetni kell, hanem csak ki kell várni". Mennyire igaz!
Az elmúlt majdnem két hétet Schladmingban, pontosabban annak környékén töltöttük. Érkezésünk napján volt a nagy fordulat, a karácsonytól január 8-ig tartó langyos tavasz hirtelen véget ért és január 9-től megérkezett az igazi tél Ausztriába. Napról napra hízott a hótakaró és egyre varázslatosabb lett a környezetünk. Ébredéskor már hallottuk a hókotrók biztató hangját, és a szívmelengető érzés volt kinézni az ablakon és látni a fennsíkot beborító fehérséget.

Ramsau am Dachstein faluban laktunk, ahol digitális nomádként a munkát minden nap csúszásokkal kombináltuk, volt a palettán síelés, sífutás, sítúra és szánkózás is, zsinórban 10 nap sportos nap +1 pihi. Ramsau tökéletes hely azoknak, akik nem csak a lesiklást tekintik síelésnek, sífutás szempontjából itt szinte minden pályaszállás. Síelni pedig számtalan lehetőség kínálkozik: a schladmingi 4-hegy, karnyújtásnyira a helyi sípálya, a Rittisberg, de a közelben van a szintén minden igényt kielégítő Filzmoos, Radstadt, Flachau és Zauchensee is.

Mi lesiklásnak ezúttal a 4-hegyet választottuk, tökéletes időzítéssel hétfőn Planaion, kedden Reiteralmon csúsztunk. Reggelre valamennyi friss hó esett, így a hóínséges idők alatt eljegesedett pályák felfrissültek. A felhők a völgyben gyülekeztek, felettük pedig napsütés várta a síelőket és csodás panoráma. A második nap még egy fokkal jobb volt, mivel keddre újabb friss hó érkezett. Áldásos havazás és napsütés váltotta egymást, sikerült un. halo jelenséget és szivárványt is látni és fotózni a csúcson, nagy élmény volt. Készült néhány kép mindkét napról, amin jól láthatók a szuper állapotú pályák.

Planai:
https://sielok.hu/fotoalbum/schladm...ing-2023-01-16/galeria/

Reiteralm:
https://sielok.hu/fotoalbum/schladm...ing-reiteralm-2023jan/gal...

A helyiek elmondása szerint a téli szünetben szomorú látványt nyújtott a Schladmingi síhinta (és hát a legtöbb osztrák pálya 2000 méter alatt). Műhavas fehér csíkok kanyarogtak a zöld hegyoldalakon és rajtuk irdatlan tömeg próbálta megtalálni az örömöt az ünnepi síelésben. Szerencsére ez már a múlté, a hegyek újra fehérek és a pályákon elegendő hómennyiség van már, de az üzemeltetők nem bíznak semmit a véletlenre, hóágyúkkal tovább hizlalják a hóalapot a főszezonra és a közelgő világkupa futamokra gyúrva. A megnyert dupla Nightrace-re már legalább egy hete készülnek Schladming központjában: épül a lelátó, helikopterek segítik a versenypálya kiépítését, a Ski Austria kabátosok hozzák-viszik a stanglikat, esténként már világítanak a reflektorok a Planai-on. Megcsodáltuk többször is a szerpentinről lenézve.

Legszebb napsütéses napunkon egy kisebb sítúrára mentünk át a közeli Filzmoosra. A Papageno nevű kabinos lift visz fel az un. Rossbrand magaslati sífutópályára, ami egy kellemes kör, kevés szintemelkedéssel: átlagos kondival is könnyedén bejárható útvonal (kb. 16-18 km), elképesztő panorámával. A Dachstein vonulatára sok pontról rálátni, és ettől varázslatos az egész táv. Sok gyalogtúrázót, hótalpast is láttunk, mi pikkelyes sífutólécekkel jártuk meg a kört, és a csúcskeresztnél, a Radstätter Hüttében tartottunk egy kis pihenőt. Sokat fotóztunk, erről is összeállt egy galéria:
https://sielok.hu/fotoalbum/rossbra...nd-magaslati-sifutopalya-...

Január 14-én este tartották Filzmoosban a Hőlégballonok Éjszakáját (Nacht der Ballone), ami az év legnagyobb téli eseménye itt, és mintegy 10 ezer embert vonz. Hatalmas tömeg jött össze, hogy megnézzék a zenés show-t, amit a kb. 15-20 db megvilágított óriás "lufi" tesz különlegessé. Egész közel lehet menni a ballonokhoz, melyeket egyébként előző nap az égen csodáltunk meg, amikor átkeltek a schladmingi hegyek fölött. Közelről persze egész más: megdöbbentően hatalmasak és gyönyörűek ezek az égi tünemények. Tulajdonosaik európai különböző pontjairól érkeztek és sorban adták az interjúkat a tévétársaságoknak. A közönség pedig ünnepelt, pezsgőzött, táncolt, a gyerekek fénykardoztak (ez volt a legkelendőbb ajándék a kicsiknek). Gyönyörű havas, szélcsendes este volt, a ballonokat 1-2 órás bemutató után sorban leengedték, ezt is érdekes volt látni. A zenés show végén természetesen kötelező darab volt Nena 99 Luftballons című száma, majd jöhetett a tüzijáték és a táncos buli, osztrák módra.

Ezt a kis videót készítettük az estéről:
https://www.facebook.com/sielok.hu/...videos/2645550312252033/

Egy napot a Dachsteinen töltöttünk, a Skywalktól feltúráztunk a 2740 méteren fekvő, fura alakú Seethalerhütté-hez (ami zárva volt ugyan, de célnak megfelelt). Volt közben egy egy pici napsütés, aztán némi hóvihar is, igazi magashegyi életérzés! A síelés ezen a gleccseren idén nyártól megszűnt, és nem valószínű, hogy újraindítják odafenn a lifteket, viszont a sífutópályákat profi módon kezelik, kiváló edzési lehetőséget biztosítva a sportolóknak és a bevállalós amatőröknek. Mi ezt kihagytuk, helyette viszont felfedeztünk egy szuper szánkópályát egy "szinttel" lejjebb. A kabinos lift alsó állomásától gyalog mentünk le a cuki Brandalm Hüttéig, ahol szánkót lehet 4 euróért bérelni, majd és azzal lecsúszni egészen a Ramsaui főútig, ahol a szánkókat le lehet adni a Zauberlift völgyállomásán. Alig volt benne lanka, szinte végig lendületes a pálya és az utolsó szakasz igazi adrenalin-bomba! Ezzel a szánkózást is kipipáltuk!

Végül a sífutásról: Ramsau egy hatalmas fennsík kisebb falvakkal és sok-sok szanaszét szórt tanyával a Schladmingi 4-hegy és a Dachstein masszívuma között, és az egyik legjobb és legnagyobb kiterjedésű északi síközpont Ausztriában. Itt minden (sportboltok, hütték, jelzések) a sífutásról szól, hatalmas pályarendszert készítenek nap mint nap elő a klasszikus és skating stílus szerelmeseinek egyaránt, akik messziről nézve hangyákként nyüzsögnek a dombokon. Erről majd külön beszámoló is készül a Sífutás rovatba, addig is legyen itt egy fotóalbum Ramsauból is, ami egy igazi álomvilág a tél szerelmeseinek:
https://sielok.hu/fotoalbum/ramsau-...am-dachstein-2023-januar/...

Jan. 14-17 síeltünk itt. Szombaton dél körül érkeztünk és mivel a Planet Planai parkolók tele voltak, a Planai Westhez mentünk és Hochwurzenen síeltünk. Itt elég jegesek voltak a pályák, de igazából csoda, hogy a nagy meleg és hóhiány ellenére szinte mindegyik nyitva volt. A többi napon Planaion és Hauser Kaiblingon síeltünk, itt sokkal jobbak voltak pályák valamiért. Hétfőre virradó éjjel végre esett egy kis hó, a völgybe is jutott pár centi, így legalább a táj a korábbi lehangoló barna helyett szép fehérré vált. A pár centi hó utáni napsütéses idő elő is csalogatta az embereket, ezen a napon voltak a legtöbben, szerencsére itt ez csak a csúcsidőben jelent pár perc sorbanállást a legfrekventáltabb lifteknél (Kaibling 6er, Quattralpina, Märchenwiesebahn). Pályák tekintetében a Planai 10-esen és a Hauser 8-ason volt a legnagyobb tömeg, szerencsére a Planai 1, 2, 3 és a közöttük lévő számos erdei átcsúszó út kevésbé népszerű, nekünk ezek voltak a kedvencek. Hétfőre attól kevés hótól is tovább javultak a pályák, persze délutánra jobban is buckásodtak. Aztán keddre szépen eldolgozták a havat és megjött a lehűlés, nappal is maradtak a mínuszok, így a legalsó, tükörjég pályákat kivéve tökéletes viszonyok között lehetett síelni, buckásodás sem igazán volt. Aznap sikerült 79 km-t összesíelni, és lezárásként még Dachsteint is megvilágították a lemenő Nap utolsó sugarai...na, az nem volt csúnya...
Szerdára (18-a) virradóra ismét esett, ekkor már a völgyben legalább 5 cm és elvileg a héten még lesz bőven utánpótlás, szóval hétvégétől mesés pályák és táj várja a szerencséseket.
A közelgő Nightrace-re ezerrel készülnek már, hétfőn le is zárták a fekete pályát, de a piros 2-esen továbbra is oda lehet csúszni a kabinoshoz (hétfőn korábban le kellett csatolni és elég sokat lépcsőzni, sétálni, de ezt keddre megoldották).

Mi dec 18-19én két napot síeltünk a schladmingi 4 hegyen. Még nem voltak sokan és a pályák is már bőven síelhetőek voltak.

Egy gyakorlottabb síelőnek szerintem egy nap vagy a Hochwurzen - Reiteralm párost, vagy a Hauser - Planai hegyeket be lehet csúszni, hogy változatos legyen.
Kezdőbbeknek talán inkább a Hauser hegyet javasolnám - ott több a kék pálya, máshol inkább pirosak vannak. A felvonók mindenhol kiváló színvonalúak.

Parkolni a Hochwurzen Parkplatznál (a hegy közepén) és Planain (parkolóházban) is lehet ingyen (Planai Westnél 10 EUR egy nap) - érdemes korán ~8:00 menni, hogy legyen normális hely.

Először voltunk itt a régióban de nem utoljára :)

Ezen a héten síeltünk három napot Schadmingban, és igencsak belenyúltunk a tutiba. Érkezésünk előtti napon esett le 20 cm hó, ennek köszönhetően gyönyörű havas táj és jól kezelt pályák vártak minket. Első nap még kicsit havazós-felhős idő volt, aztán folyamatosan tisztult, harmadik napra már verőfényben csúsztunk egész nap.

A harmadik volt a legszebb napunk, a fotók talán visszaadják:
https://sielok.hu/fotoalbum/schladm...ing-haus-napsutesben/gale...

Síelés szempontjából nekünk Reiteralm jött be legjobban, itt volt a legkevesebb ember és a legszélesebb pályák. Ez a nap ugyan borúsabb volt, de sportértékben győzött:
https://sielok.hu/fotoalbum/reitera...lm-2022-01-24/galeria/

Ahogy korábban Sloggery leírta, sokkal kevesebben vannak a szokásosnál, egyszer sem kellett sorba állnunk a lifteknél és a hüttékben is azonnal találtunk asztalt. A 4-hegy közül talán Planaion volt a legtöbb síelő, itt már volt olyan lejtő, ahol embereket kellett kerülgetni. Persze tavalyhoz képest ég-és föld, annyira jó látni, hogy visszatért az élet a hüttékbe, mindenféle népekkel lehet találkozni és sok magyar szót is hallottunk.

Itt egy beszámoló, további infókkal a pályákról és a héten tartott világkupa futamról.
https://sielok.hu/rovat/elmenybesza...molo/cikk/visszatert-a-si...

Érdemes megnézni Szántó György fotóit az esti szlalom versenyről:
https://sielok.hu/fotoalbum/schladm...ing-nightrace-2022/galeri...

Jan. 15-től síeltünk itt 4 napot. A szállásunk Planai West közelében volt, ami pont a rendszer közepe, innen lehet a legkönnyebben eljutni a 4 hegy mindegyikére. (Azt érdemes tudni, hogy az itteni depo nem a síbérlettel működik, hanem kulccsal és 1 euro minden egyes alkalom, amikor be akarjuk zárni a szekrényt. Vagyis akik egy szekrénybe pakolnak, azoknak együtt kell végezni a síeléssel, nekünk a síbérletes megoldás jóval kényelmesebb lett volna.)
A 4 hegy közül egyértelműen Hauser Kaibling pályái a leglankásabbak, de a többi hegyen is találni a kevés kék pályán felül néhány könnyebb piros pályát.
A hóviszonyok összességében kiválóak, a melegebb napokon került elő a meredek szakaszokon a tükörjég alap. Pályán kívül látszik azért, hogy az elmúlt időszakban sokat olvadt és kevesett esett, de ahogy az előrejelzések mutatják, vagy egy hétig szakadni fog a hó mostantól!
Ami szembetűnő, hogy nagyon kevesen voltak, a liftekhez mindig rögtön be lehetett csúszni, még hétvégén is. Reggel, délelőtt a völgyekben nincs sor, az egyik nagy parkoló tök üres volt, gondolom érdeklődés hiányában lezárták. A kevés embernek köszönhetően a pályák is jobban tartották magukat a szokásosnál. A hüttékben pedig nem kellett vadászni az ülőhelyekre.
Covid: Sopronnál a határőr csak az elöl ülő szülők grüner pass-át ellenőrizte, ő bele is kattintott, egyébként éttermek, hütték, síbérlet kassza mindig nézték, de csak darabszámra. Sorban, lifteken szorgosan hordja mindenki az FFP2 maszkot. Amikor nem kellett másokkal osztozkodni a liften(esetek 80%-a), mi levettük, senki nem szólt érte.

Az egyhetes sítúránk során 2019. március 28-án síeltünk egy napot a 4 hegyen. Ez egy kedvezményes hét (ladies week) volt Ski Amadé-ban, így 7 éjszakás foglalás esetén minden második síbérlet ajándékba járt. A bérlet 25 terepre volt érvényes, ami 760km-nyi pályát takar.

Az időjárással szerencsénk volt, mert a héten érkezett egy hidegfront, ami friss havat hozott a felsőbb szakaszokon, az utána jövő 1-2 nap felhős idő meg nem olvasztotta fel annyira a pályákat.

A terv az volt, hogy oda-vissza besíeljük a négy hegyet egy nap alatt. Hát, sikerült, de egy kicsit neccesen. Reiteralmban tettük le az autót 9 óra körül, felmentünk középállomásig a kabinossal. Ott mentünk két kört a rövid szlalom pályán, ahol automata videókamerák követik a csúszást, és otthon a síbérlet alapján le lehet tölteni az anyagot. Nagyon mókás. Aztán felszékeztünk a tetőre, közben alattunk hivatásos versenyzők repesztettek elképesztő módon a kijelölt gyakorlópályákon. Innen egy nagy szintkülönbséget menve, lesíeltünk Pichlbe, hogy utána két másik lifttel már Hochwurzen tetejére érjünk.

Irány a hegy túloldala, mindig jobbra tartva leérkeztünk Rohrmoos-ba, de komótos sebességgel csúsztunk tovább Schladming felé. Ez a legalsó szakasz nagyon különleges volt. Lombhullató fák, üdülők, lakóházak között vezetett a pálya, néhol aszfaltutakat keresztezve. Fent príma hó volt, de itt lent már csak a pályán volt egy fél méteres kásatenger. De ez így volt élmény: télből a madárcsicsergős tavaszba szűk 15 perc alatt.

Egy zuhatagos folyó felett vitt a kabinosunk a 3. hegyre. Ez az egyetlen része a 4 hegynek, ahol láthatóan nem lehet sítalpon visszajönni a völgybe, muszáj lifttel megtenni ezt a szakaszt visszafelé. Planain volt a legtöbb ember, nyilván Schladming városának köszönhetően. Különösebben nem zavart, a megannyi pálya és lift szépen eloszlatta. Biztos az utószezon miatt, de a lifteknél sorbanállás még itt sem volt. Nagyjából besíeltük a hegyet, aztán célbe vettük Hauser Kaiblingot. Egy igazán príma pálya, a 13-mas vitt arrafelé. Érdekes módon a 4. hegyre az összeköttetés nem 750 méteren, hanem egészen felül történik. A liftek itt tényleg csak azért vannak, hogy egyik hegyről át lehessen síelni a másikra. Lassú libegők, kietlen helyen visznek felfelé. Ha választani kéne, hogy melyik felvonón ragadjak fenn éjszakára, akkor az nem a Senderbahn lenne.

Hauser volt talán a legnyugisabb rész, egy jó hosszú lesiklás után elértünk utunk legtávolabbik pontjába, a 2a pálya aljába. Kb. 3 órányi síelésre/liftezése és légvonalban 15km-nyire az autónktól. Ideje volt tehát visszafelé venni az irányt. Nem volt egyszerű kibogarászni, hogy melyik lifttel is kell menni, hogy elég magasan legyünk az összeköttetéshez. Csalóka ugyanis a térkép, néha nehéz megítélni, hogy merre lejt egy pályaszakasz, merre érdemes menni egy elágazáskor. Sajnos nem igazán volt jól kitáblázva, hogy merre kell menni egyik hegyről a másikra. Volt egy-két tévesztés részünkről, ami miatt kezdtünk kicsit aggódni, hogy visszaérünk-e. Még 3 hegy és 3 völgy állt előttünk, és már du. 1 óra volt. Hauseren érdemes megemlíteni az új fun pályát. A legjobb volt egész Ski Amadéban. A 8-as pálya mellett fut, nagyon hosszú. A legviccesebb, amikor egy rendőr figura traffipaxolja az elhaladó síelőt, mindenféle hangeffekttel kísérve :)) Továbbá egy szakaszon kettéválik a cross pálya, nagy élmény párban síelni. Hol az egyikünk megy alagútban és a másik felette egy hídon, hol fordítva. Közben a két pálya folyamatosan keresztezi egymást és mindenféle móka elemek vannak közben.

Szóval kalandos volt az út visszafelé, de végül H4-kor már a reiteralmi hegyen voltunk. Számolni kell azzal, hogy ebben az irányban kétszer is találkozik az ember olyan lifttel, ami a jánoshegyi libegő sebességével vetekszik. Illetve főszezonban gondolom sorállás is könnyen kialakul. Összességében tetszett a hely, szinte egyszer sem mentünk ugyanazon a pályán vagy liften, rengeteg erdei pálya van, nagyon hangulatosak. Szép a kilátás az Enns völgyre és a szemközti Dachsteinra. Kezdőknek viszont nem annyira ajánlom. Egyrészt eltévedni, mivel nagy a terep, és szerteágazó liftek és pályák vannak mind a négy hegyen. A sok fa miatt pedig nehezen belátható a pályarendszer, és csak Hauseren akad némi széles és lankás kék pálya.

A síbérletet kihasználva kipróbáltuk Zauchensee-t, Snow Space-t, Schladming-Dachstein-t és Gastein-t is. Mindegyik jó volt valamilyen szempontból.

Röviden: Ski Amadéba vissza kell jönni, mivel méretéből és lehetőségeiből adódóan egy életen át tartó síelés is kevés, hogy az ember megunja.

Sziasztok!
Tegnap érkeztünk meg 5 nap síelés után Schladmingból. 4 nap hóesésben síeltünk és 1 nap gyönyörű napos időnk volt.

Az utakat abszolút karbantartják, ha egész éjszaka esett a hó, akkor is lehetett reggel is közlekedni, délutánra meg már teljesen tiszták voltak az utak. A B320-on hazafelé volt elterelés és az állandó hóesés miatt szükséges volt a hólánc. Lényegében, mi minden nap kocsiztunk, mert 3km-re (Lehenben)volt a szállásunk, de nem volt problémánk, de nyilván a madasabban fekvő szállásoknál nehezebb lehet a helyzet.

Több, mint 20 éve síelek, sok síterepen megfordultam már, de ez a TOP 3-ban van. Mind a 4 hegyet sikerült megnéznünk az 5 nap alatt.
Érdemes minél korábban kimenni síelni, ugyanis délelőtt fantasztikusak a pályák, délutánra azért buckássá válnak.
Kezdőknek PLANAI-t nem ajánlanám, ugyanis kevés a kék pálya és a piros pályák is olyanok, hogy vannak benne meredek részek, viszont szép szélesek.
Kezdőknek HAUSER KAIBLING-t és HOCHWURZEN-t ajánlanám, kellemes széles kék és piros pályák találhatóak mindkét hegyen síiskola...stb.
REITERALM-ot épphogy csak érintettük, mert a felső pályák le voltak zárva, az alsó pályák meg nem annyira tetszettek.
A 4 hegy közül abszolút HAUSER KAIBLING volt számunkra a nyerő. Egy kis érdekesség: a 3-as pálya végén lévő "Höfi-Express I" felvonó elején ha kinézünk balra, akkor szarvasetetőt láthatunk 20-30db szarvassal :)

Középhaladóknak, haladóknak még ajánlanám a HAUSER KAINLING csúcsról való átsíelést PLANAI-ra (6a, 6-os pálya) gyönyörű pálya, kilátás.

Összességében nagyon tetszett és megérte a bérlet ár is, (pedig a legdrágább síbérlet volt eddigi síeléseim alatt), síbérlettel ingyenes volt a síbusz, a felvonó melletti parkolóház használata, mindenhol a felvonóknál ingyenes sítérkép, javító szerszámok, telefontöltési lehetőség.

Mindenkinek jó síelést kívánok!

Sziasztok !
Mi 4 napot töltöttünk az elmult márc.15-18 közti ünnepek alatt osztrák síterepeken, Hauser-Kaibling volt a 2. napi sítúra helyszíne. Gumpenbergen h Höfi-express alsó parkolójában hagytuk a kocsit, ez a 4 hegynek a keleti széle, mert itt több a kék pálya és le lehet csúszni a kocsiig szinte. Nem is volt olyan zsúfoltság, mint Schladmingban v. bármelyik völgy parolójában. 11-től vettem jegyet, mert így értünk ide a szállástól. Nagyjából 5 órát síeltem 2 hegyet sikerült teljes egészében bejárni, a + 2 hegyet meg se próbáltam, mert a 2-2 hegy közt (Planai-Hochwurzen) közt 1 kabinos visz át, és sajnáltam volna liftezési időt a erre. Ezért szerintem jól döntöttem, hogy 2 hegyet, nagyjából 4-5 óra alatt be lehet járni. Márc. 16.án szakadt a hó délelőtt friss pályák fogadtak a felsőbb területeken kb. 1500 felett. Sajnos délutánra a pálya alja, bebuckásodott és kásás is lett. Összességében tetszett Hauser-Kaibling főleg a ALM6er felvonó és meletti területeket, mert feljebb és bent vagy a hegyben.

Túl az egy hetes síelésen, gondoltam megosztom veletek a tapasztalataimat!
Február 11-én kezdtük a csúszást, 7 napos síbérletet vásárolva. Családunkban két fiú gyermek is van, a kisebb 5 éves, a nagyobb 8 éves. Ezt csak azért írom le, hogy a napunkat minden esetben úgy terveztem, hogy a gyerekek tudásának megfelelő pályákat keressek.
A szállásunk a Fastenberg Hüttében volt, ami a Fastenberg 6-er felvonó alsó állomásánál van, közvetlenül a Planai piros 2 pályája mellett. Aki járt már itt, az talán tudja, hogy nem éppen a kezdők paradicsoma ez a rész. Én is féltem, hogy a kisebbik fiamnak fel fogja adni a leckét, de szerencsére nem okozott problémát.
A Planai pályái ezen a héten nem voltak a legjobban kezeltek, az éjszakai hóesések után komoly buckákat túrtak össze a síelők.
Ha gyerekekkel érkeztek és változatos napot szeretnétek, akkor erősen ajánlott Planai-on a Marchenwiesenbahn felvonó melletti Fun Park és a 8-as pálya melletti időmérő pálya kipróbálása! Az időzítésre azonban érdemel figyelni. Ide délelőtt 10-ig érdemes megérkezni, csúszni párat, aztán elmenni más irányba és 12 órától délután fél 2-ig szintén elég kevesen voltak a felvonóknál. Mivel sok síiskola is van ezen a részen, ezért fel kell készülni, az oktató után kígyózó 10-12! gyerekre!
A másik nagy kedvencünk Hochwurzen volt! Ha valaki a Planai-on száll meg és sílécen akar átmenni Hochwurzenbe, akkor ne próbáljon korán átcsúszni, mert a Rohrmos I két üléses felvonónál fél 11-ig 15 perc fölötti várakozásra lehetett felkészülni, sőt ekkor még a Rohrmos II. -nél is hasonló tömeg alakult ki. 11 körül viszont nincs várakozás!
Ami miatt Hochwurzen igazán tetszett:
- Fun Park a kék 42 pálya mellett
- Időmérő pálya a kék 37 mellett
- Sebességmérő pont a piros 33 pálya alsó részén
- Széles, ragyogóan kezelt pályák
- Szánkópálya, amit napközben is használhatunk. (Szánkó bérlés 7 euró, síbérlettel a Gipfelbahnnal fel kell menni és 6,5 km lehet csúszni lefelé! Sícipőben szerintem nem lehet csúszni, ezért olyan bakancsot vigyetek magatokkal, amiben lehet szánkózni. Mi ezt hátizsákban vittük magunkkal.)
4 hegy túra: a negyedik napon gondoltam egy nagyot és 8.45-kor már a felvonón volt a család. Titkon azt reméltem, hogy meg lehet hódítanunk mind a 4 hegyet. Aztán kiderült, hogy nem! Több gyenge pontja is volt a tervemnek:
- a reggeli hőmérséklet -15 fok volt, ami nem könnyítette a dolgunkat (amint átcsúsztunk Haus-ba be kellett ülnünk a gyerekekkel melegedni, de nekem se esett rosszul a meleg)
- Haus-ban a felvonónál több, mint 10 perc sorbanállás, aztán kiderült, hogy egy másik felvonóval tudunk visszamenni Planai-ra, újra lecsúszás, újra sorban állás. Na itt feladtam, mert inkább élvezni akartam a síelést.
Vissza csúsztunk Planai-ra, majd onnan Hochwurzenbe még át mentünk, de meg se próbáltunk feljutni Reiteralmra.
Érdekes, hogy Hochwurzenre és Reiteralmra is egy régi 2 üléses felvonó szállítja az embereket, ami nem a leggyorsabb, esetenként sokat is kell várni, ezért a 4 hegy túra tervezésénél ezeket a szempontokat is vegyétek figyelembe.
Volt egy nap, amikor felmentünk Reiteralmra. A fönti pályák csodálatosak, nincs velük probléma. A völgybe levezető pályák viszont már elég problémásak. Délután már rengetegen síelnek lefelé az egészen meredek pályákon. Itt éreztem egyedül, hogy a kisfiamnak nem éppen ideálisak a körülmények!
Összegzés:
A családunk minden reggel 9-ig a felvonónál volt. Kihasználtuk a reggeli tökéletes pályákat. Napi átlagban a tracker adatait összegezve több, mint 30 km sikerült csúszni! Kiváló héten vagyunk túl! Folyt. köv. 2019.

Kis helyzetjelentés hétfőről:

a völgyben kelet felé haladva láthatóan csökken a természetes hótakaró, Hausnál lényegesen kevesebb hó, mint Gleimingnél (Reiteralm).

Pályákon mindenütt, az alsó részeken is elegendő műhó, azokat folyamatosan hóágyúzzák, az Obertalbahn (Hochwurzen) amúgy nagyszerű lejtőjén instant hózuhany. Sokan nem voltak, sőt lézengtek, ilyen kevés síelővel még nem találkoztam ezen a síterepen.

Kis újdonság, hogy a hochwurzeni funpályát a lejtő jobb oldalára tették, maga a funpálya sokkal komolyabban néz ki, mint az elmúlt években.

Középállomásoktól felfele a természetes hó is szépen növekszik, egész mélytélies hangulatot adva.

A sípályák még késő délután is simák, helyenként ratraknyomosak voltak, tehát sem buckásodás, sem jegesedés nem volt tapasztalható. Mindenkinek ajánlom a Karácsony előtti csúszást, nyugi, kevés ember és jó hó, remek pályákkal, nem csak itt, a Ski Amadé és Salzburg többi síterepén is.

Hirtelen felindulasbol tegnap kiugrottunk egy napra
Napos forma volt az elorejelzes + a viszonyokra is kivancsi voltam.

Nem konnyu a ket hettel ezelottihez hasonlitanom, annal jobbat nem igazan tudok elkepzelni :)

A hegyen kb 10cm friss ho, de azert meglatszott a hetvegi/hetfoi melegfront hatasa, foleg az also reszeken.

Az osszes lift es a palyak 90%-a uzemelt, azonban a kozepallomas alatt reszek tenyleg nem voltak valami jok. A kokemeny tomor hoalap + kissebb jegdarabkak, csak 2x probaltuk meg.
kb 1500m-ig viszont teljesen rendben voltak a palyak.
Szelcsend, delelott bujkalt a nap, deltol vegig tiszta egbolt, szikrazo napsutes -4/0 fok, szoval telitalalat.

Volt nehany kocsi a parkoloban, de egesz nap nulla varakozas. Volt amikor 3an csusztak elottunk, de megalltunk fel percre amig leertek, hogy csak a mienk legyen a palya :) Nem ertem miert nem siel senki sem karacsony elott :)

650km oda-vissza, de ugy szalltam ki este 9-kor a kocsibol, hogy nem bantam meg :)

A tiszta idoben egy jo geppel biztos szuper kepeket lehetett volna csinalni, nekem nehany mobilosra futotta.

Haus ma (lehetne ragozni de a lenyeg)

Tokeletes palyak, tenyleg brutal jo,ritkan talalkozom ilyennel

Tokeletes ido. Egykor is -3 fok a kozepallomason, csak kissebb felhok jottek nehaa

Par ember, sorbanallas nulla, 14h utan szinte senki...

Szoval aki teheti jojjon :)

Április első hétvégéjén mi is Planaion (és Hauson) voltunk. Nagy elvárások az előzményeket tudva (március 18-19 egésznapos eső, majd utána legalább március 22-ig fagymentes éjjelek ebben a magasságban) nem voltak. Azt kell mondjam, hogy Schladmingban egy dologhoz értenek, ez pedig a temérdek műhó készítése, ennek nem feltétlen januárban vagy februárban látjuk előnyét, hanem ilyenkor erősen a szezon végéhez közeledvén, amikor is az eső és az enyhe idő sanyargatja az alacsonyabb sípályákat.
Sőt továbbmegyek, meglátásom szerint jelenleg egész Ausztriában a legjobb állapotban lévő Talabfahrt (völgypálya) az Hauson van, az, hogy 750 méterig ilyen pályán lehessen lesíelni nem mindennapi. Természetes hóból ellenben nagyon kevés van, az északias oldalakon kb 1500-1700 m az a magasság, ahol kezd összefüggő lenni.

Az idő inkább a májust, ha nem a kora nyarat idézte, a völgyben már 13 óra körül 22-24 fokok pluszban mindegyik nap. Pénteken (március 31.) a Märchenwiesenbahn és Mitterhausbahn ülésesek hegyállomásánál lévő kijelző már karibi 21-23 fokokat mutatott. Bár napon talán volt ennyi, de fenn azért ennél hűvősebb volt.
Időközben visszatérrtek az éjjeli fagyok, így a sípályáknak az esti ratrakolás után volt ideig kifagyni, vagyis ha más nem legalább 11-ig használhatóak voltak.

Pénteken a PlanaiWest kabinossal történt a beszállás, ezt a liftet, egyben az összeköttetést Planai és Hochwurzen közt leállították, a hochwurzeni platón minden zöld volt és itt már a pályák sem "hausi" mennyiségben tartalmaztak havat.
Szombaton a Planaibahn-nál a reggeli órákban (nyitás) 5 perc sorbanállás. Fenn,ahogy a többi napokon is kemény-kifagyott pályák. A ratrarolás többnyire kielégítő, de itt-ott szintesre sikeredett, ezért a reggeli betonkemény pályákon ez igen rázos élmény nagyobb íveknél.
Ez elsősorban az 1-es pirosan volt gond.
Hó a pályák nagy részén jelenleg bőven van, viszont akadnak olyan lejtők, amik nem huzzák sokáig, ilyen a piros 4-es, ahol nagyon sok helyen ütött át a föld, illetve az alján a Lärchkogelbahn ülőliftnél hatalmas vízisí volt az olvadékvíz miatt.
A Mitterhaus lejtője már reggel firnes, de csak pár centi "mélyen", így nagyszerűen lehett rajta menni, később fél 12 körül kásasí és ez elmondható minden kelet vagy nyugat felé néző pályára. A legtovább a Hauson található Gipfelbahn (7es fekete) tartotta magát, igaz ez reggel még igen kemény, helyenként jeges volt (jó él szükséges). Itt Hauson a reggeli órákban némi kása-firnnel jól síelhető volt még a piros 1-es és 8-as.

Kora délután (1 körül) lemenet Planion az 1-es feketén, amit egyre inkább kezd megviselni a tavasz. A pálya közepén olyan érzésem volt, mintha valaki nyitva hagyta volna a szaunaajtót, dőlt a meleglevegő.

Összeségében a körülményekhez képest optimális viszonyok, egy a titok: nyitásra fenn kell lenni és délben befejezni a síelést, utána lehet napozni , sörözni, fröccsözni a hütték teraszán. Aki porhavat szeretne az itt most aligha találja meg.

Néhány gyengébb mobilos kép csatolva

2017. április első hétvégéjét töltöttük Schladmingban. Fantasztikus idő volt a völgyben, 20-25 fok, így a szombatot inkább kirándulással töltöttük. Eleinte nehéz volt beleélni magunkat a snowboardozásba, a városban mindenki pólóban és papucsban sétálgatott, csak a síbuszról szálltak le állig síruhába öltözött emberek. Vasárnap csúsztunk, ez az egy nap a pályarendszer méreteihez képest egy kis kóstolóra volt csak elég. Első sorban kék pályákon érezzük jól magunkat, így a Hauser Kaibling mellett döntöttünk. A pályákon ugyan le lehetett volna csúszni a völgyig, de egyrészt kék pálya nem vezetett le, másrészt alul már nagyon nehéz, vizes, kásás volt a hó. Kabinozni nem akartunk lefelé, ezért autóval felmentünk a hatüléses középállomásáig. Ez az út sárgával van jelölve a sítérképen, viszonylag egyszerűen meg lehetett találni. Csak a háromnegyede van beaszfaltozva, utána földút van, ami az enyhe idő miatt meglehetősen sáros volt.
Az idő rövidsége miatt nagyon nem kalandoztunk el, a 4-es pályán csúsztunk főleg, ami hihetetlenül széles és nagyon kellemes volt, egyenletes lejtéssel. A piros pályák is kellemesek voltak, szintén nagyon szélesek és egyenletes lejtésűek.
A szokatlanul meleg idő miatt a hó kissé kásás volt még a csúcson is, de a pályák szépen meg voltak csinálva, nem láttunk köves-foltos részeket. A tömeg sem igazán volt jellemző, minden 10. felvonón ült valaki, így még délután sem voltak buckák.
A hatüléses lift melletti kör alakú Krummholzhüttében söröztünk egyet, itt még magyarra fordított menüvel is kedveskedtek nekünk.
Összességében nagyon elégedettek voltunk a sítereppel, a napijegy ára kicsit borsos volt utószezoni viszonylatban (46,5€), de cserébe szépen kezelt pályákat és kényelmes, lassított ki- és beszállású ülő és kabinos lifteket kaptunk, amiket mi snowboardosok különösen nagyra értékelünk.
A szállásunk a Schladming mellett található Ridehouse-ban volt, ami egy magyar üzemeltetésű, kedves, családias hangulatú házikó, tágas szobákkal és nagyon barátságos vendéglátással: https://sielok.hu/szallas/ridehouse.../

A márciusi (2017.03.12-2017.03.17) akciók közül választottuk ezt a terepet. Egy barátom ajánlotta, azt mondta ez a tuti.
A foglalást követően derült ki, hogy már úton a következő baba is, így 3 1/2-en indúltunk útnak. Az előre számított menetidő nem volt tartható a pici miatt.
A szállásunk a Mitterbergi Berghof szálloda volt, félpanziós, wellneses, magyarul beszélős. Remek hely, ha visszatérünk, itt szállunk meg legközelebb is. Az árban benne volt a négynapos bérlet is. Elsőre tartottam tőle, hogy mindentől messze leszünk, de síbusz járt és a szálloda előtt állt meg. Mi azonban autóval mentünk, de negyed óra alatt ott voltunk a pályáknál.
Mivel a párom snowboardozása ugrott, a picivel viszont mindenképpen szerettnük volna csúszni, ezért nem is a négy hegyet néztük ki, hanem Galsterbergalm-on csúsztunk. Mivel itt volt szánkópálya, a kabinos mellett bérlési lehetőséggel. Igazából bevallva a Hoczwurzern-en lévő szánkópályát nem értettük, mivel kabinos nem visz fel a tetejére, beülősen meg nem tudtuk, hogy akarták volna megoldani a gyerek+szánkó szállítást. Aki erre tudja a választ, írja már le.

A Galsterbergalm-i pálya nekem, mint kezdő boardosnak is jó választás volt, a teteje nagyon enyhe, mire bemelegedtem, jöhetett a meredekebb rész. Kb ötször mentem el a kék lekanyarodás mellett, mert mire észrevettem, már túlcsúsztam rajta, de a piros rész is élvezetes volt.

Utolsó napon átmentünk a Hauser Kaibling-re. A jobb oldali kabinost elsőre meg sem találtuk, beletelt egy kis időbe, mire a templomot megleltük. A felvonó azért jó, mert ide vissza sem csúsztam. Bár jelez egy kék pályát, amit előtte egy fekete rész előz meg. Nem vállaltam be. Inkább a 4-es pálya beülősével jártam fölfelé, a nap végén meg lekabinoztam a parkolóig. A pálya tetején lévő hütték jók, a kiszolgálók kedvesek, a gulyásleves pedig, bár paradicsomos, nagyon finom volt. A pályán már nagyon olvadt, tapadt a hó, kínszenvdés volt számomra a csúszás, de a pálya maga nagyon jó, széles, a lejtése pici gyakorlás után jó, szerintem kezdők is le tudnak levelezni.

Hazafelé megnéztük Hallstattot is, a hegyen keresztül vágva sok pályát találtunk eldugva. Szerintem a térség remek.

Kis ontopic:

március 3-4-én Reiteralmon voltunk. Március 4-én jött a főnvihar, ennek ellenére az összes lift ment, igaz időnként a felső részeken erősebb széllökések támadtak, de szinte szélcsend volt.
Míg pénteken a farsangi hét utolsó rohama, sok emberrel és teli parkolókkal, addig szombaton kifejezetten kevés ember, na egyedül azért nem voltunk a pályákon , de a farsangi héthez képest megváltás !

A hőfokok lenn a völgyben reggel +11 fok (délután +14 fok), ennek ellenére a pályák, igaz tavaszias hóval, de jól tartották magukat, kivételt képeztek a középállomástól (pl Silverjet) lefelé vezető völgypályák, amik hamar megadták magukat és kása-bucka tengerré változtak. A pályákon még rengeteg hó van , így biztosan még sokáig kitart, ha jön még havazás és lehűlés , akkor úgy gondolom itt még középállomástól felfele jókat lehet síelni.

Hauser Kaibling,

"Die Schönste Piste", így hirdetik magukat...és ezzel nem igazán tudok vitatkozni. 2017.01.25.-én sieltünk itt egy teljes napot. Napsütés sok, sok hó, kiválóan elkészített pályák.
A Kaibling 6er és Quattralpina felvonók alatti piros és kék pályákon kezdtük a lesiklásokat. Kezdők, kiknek már van néhány nap sielés a lábukban, is nyugodtan használhatják. Itt-ott van egy komolyabb meredély, de kibírható. Aztán átnyargaltunk a Höfi Express I és II alatti kék pályákra. Szerintem ezek a legjobbak a kezdőknek és kezdő haladóknak egyaránt. Nekem egy kicsit lassú volt, de még mindig élvezhető. A napot az Almlift alatti, valamiért kékkel jelölt pályán folytattuk. A felső részen többször sikerült 90 km/óra felé gyorsulnom (max. 93,8 km :) )....az igaz hogy a hó nagyon gyors volt. (kb. -5 fokos hőmérséklet)
Délután átrándultunk egy órácskára a Planaira.....erről nem írok, majd jövőre, amikor részleteiben is megsieltem. :)
Mindent összefoglalva...fenomenális nap és egy újabb kedvenc síterep. Néhány megjegyzés:
1. Knappelhüttét nem kihagyni. A Höfi Express I bergstationjánál van.
2. Délután mindig a piros pályákat keresem. Azok sokkal kevésbé vannak lesielve mint a kékek. Azokat legkésőbb délig szétekézik a gyakorló sielők.

Hauser Kaiblingon voltunk két ünnep között. Elég kemények, lesíeltek voltak a pályák, bár mást nem várunk sok emberrel és kevés hóval...
Viszont...

Kezdőknek hasznos infók:
- Az Alm 6ernél lévő 8-as kék pálya tetején van egy elég durva letörés, simán piros. Abszolút kerülendő kezdőként szerintem.
- A 8-as kék aljáról levezető 6-os kék erdei szakaszon kevés hó esetén jegesebb részek is vannak, az alja jól kiszélesedik.
- A 6a ok, erdei átvezető.
- Höfi 3-as pályák közül a felső szakasz (Höfi II felvonó aljáig rész) klassz széles, kellemes esésű
- 3-as pálya alsó szakaszában azért van egy-két erősebb rész, felső rész ajánlottabb
+ Kevés hó esetén érdemes figyelni, hogy a 3b átcsúszó nyitva legyen, különben a Höfi "oldalról" a többi pályához, illetve felvonóhoz csak a piros 2-n lehet visszacsúszni.
- 4-es kék felső részében (ameddig nem csatlakozik újra a pirossal) van egy-két kellemetlenebb szűkebb rész, ami szintén hamar kisíelődik. A szélesebb része már jó, nagyon széles.
Libalegelős rész nem nagyon van ahol lehetne abszolút kezdőként csúszkálni, maximum a lenti skischule, de ott meg nincs lejtése semmi a pályának.

A múlt héten pénteken Március 11-én voltunk Haus és Planai hegyeken. A középállomásokig kiváló pályák, alatta azért eléggé olvadt, a legvége pedig vízisí a völgyállomásoknál. Nem voltak sokan, könnyen lehetett pörögni egyedül Planai-on a Larchkogel-nél volt nagyobb sor délután, annyira nem lepődtem meg hiszen szerintem az egyik legjobb pálya az itt futó 5-ös. Érdekesség, hogy a Burgstallalmlift felső kiszállójánál kint egy plakát, hogy jövőre érkezik az új 8-as ülőlift. Rá is fért már a csere, remélhetőleg a lift bal oldalán új pálya is lesz mellé.

Vasárnaptól péntekig voltunk Schladmingban. Gyors helyzetjelentés a most indulóknak.

A szombat este kezdődő havazás sajnos (itt is) átment esőbe az éjszaka folyamán. Reiteralmon a parkolóban reggel szakadó eső, feljebb kevésbé, aztán a nap folyamán többször rázendített, mivel mínusz fokok csak 3000 méter körül voltak ezen a napon, ezért természetesen esett mindenhol, a csúcson és a völgyben egyaránt. Délután egy óra környékén végül elállt s már csak időnként csöpögött kicsit. Az eredmény maximálisan átáztatott pályák, azonban a Silverjet kabinos feletti duplacsákányos pályáján nagyon kevés síelő, ezért még élvezni is lehetett valamennyire.
A vasárnapi borút hétfőre derű követte éjjeli faggyal, aminek az eredménye "kifagyott", akarom írni megfagyott pályák. Reggel több helyütt a jégkori jégcsákány kombóval lett volna a jobb a schladmingi pályákra, aztán a nap ereje (dél körül 15 fok a pályákon pluszban) alaposan felpuhította a lejtőket, így délután a legtöbben már inkább a hütte teraszán söröztek, fröccsöztek.
Mindenesetre a szép napsütés azért valamelyest kárpótolt a délutáni kásatengerért. Sajnos hétfőről keddre virradóra éjszaka nem volt fagy, így a pályák nem tudtak kifagyni, azaz már kora reggeltől puhák voltak, ez reggel 9 kor, amikor előtted még csak két pályamunkás és 8 osztrák nyugdíjas síelt le különösebb bajt nem okoz, de amikor 10 fele egyre sokasodnak a síelők bizony egyre inkább kezd kásásodni az egész. Délutánra valósággal kiürült a pálya, a legtöbb síelő számára élvezhetetlen lett az egész a liftből lehetett mókás kis jeleneteket látni, önkénytelen duplafordulatok, hátrafelé síelés majd bukfenc és társai. A hó nehéz-vizes a pályán térdig érő buckatenger, mindez Hochwurzenben, ahol amúgy egész jó kis pályákat varázsolnak és sokan sincsenek. Ilyen hóviszonyok április közepén szoktak lenne ebben a magasságban, ha nincs éjjel fagy. Februárban ilyet még nem tapasztaltam, de az is lehet, hogy az idő megszépíti az emlékeket :)

Szerdától megérkezett a várva várt lehűlést, sajnos hó nélkül. Míg a salzburgi terepeken azért esett 8-10 cm friss hó, a magasabb helyeken ennél valamivel több is, addig Schladmingban semmi. Egyedül a csúcs körül volt kb 1 cm vastagságban becukrozódva a táj. Általánosságban elmondható, hogy a környékbeli síterepekkel összevetve Schladmingban van a legkevesebb természetes hó, a 70-110cm inkább a műhavas pályáknak szól, helyenként valóban el tudom képzelni, hogy van ilyen vastag a műhóhótakaró, így biztos kitart még márciusban, a minősége az már más kérdés.

Szóval bejött a lehűlés, ami jelentősen dobott a helyzeten, a pályák később, rendszerint délre, délutánra kezdtek kásásodni, de péntek felé inkább csak középállomástól lefele, a felső részeken maradtak kemények, helyenként jegesek, így a jól élezett léc bizony feltétel a némi élvezethez. Reggel egyes pályákon kifejezetten jókat lehetett síelni, péntekre pár helyen a hóágyúkat is beindították Hochwurzenen, ezeken a részeken némi (mű)porhó élménye is lehetett az embernek.

hétfő és péntek szinte ragyogóan napos, a többi napon változóan felhős-napos kellemes síelő idő, leszámítva a vasárnapi esőt. "Várakozás" inkább csak pénteken, akkor pár perc a legtöbb liftnél (Hochw)

12.26. és 12.31 között sieltünk itt. Valóban elég fura volt ennyire zölden látni a hegyeket. Az osztrákok megtették amit lehetett, jó alaposan elhasználták a viztározókat, és egy jó ki jégrétegre rá hóágyúzva a pályák ~70%.át sielhetőre hóágyúzták. A felvonók közel mindegyike ment.
Általában mondható hogy az este lekezelt pályák kb délig jók voltak, addigra buckásra túrták a sielők, és nem volt igazán "felszabadító" a jég-puha bucka-jég puhabucka üzemmódban sielni.
Kissé ellentmondásos (de logikus) módon a legjobb pálya a Planai nagy feketéje volt, mert arra kevesebben mertek elindulni. :-)
A Reiteralmra végül át sem mentünk, mert az jó időben is elég jeges szokott lenni, és a másik 3 hegyen is találtunk elég pályát.
Az idei nagy ötlet az volt hogy mivel a hó hiánya miatt a szállásunk "nem-pályaszállássá" vált vissza, és ezért autóztunk, így kitaláltam, hogy menjünk át a Dachsteinre, mert a bérlet oda is érvényes.
Odaérve az is kiderült, hogy érdemes oda korán indulni,mert egy FIZETŐS hegyi út visz fel, amit ha fent megtelik a parkoló akkor lezárnak. 1,5 órát kellett volna várni. Nem vártunk, és a jegy is 22EUR.
Ezért visszamentünk kb 1km-t Rittisbergre, mert mint kiderül oda is jó a bérlet. Itt ugyan csak egy pálya ment de az széles és jó állapotú volt. Kisgyerekeseknek és kezdő tanulóknak mondanám hogy egészen elsőosztályú és nagy tanuló pálya üzemelt az aljában, sok parkolóval!
Eltöltöttük itt a 1,5 órát, és helyből fel tudtunk menni.
Kiderült hogy ha a fenti állomáson lebélyegezzük az útjegyet, akkor ingyenes volt a felmenetel. Más kérdés hogy mi elfelejtettük ezt visszafelé igy ki kellett fizetni. :-(
A Dachstein csodálatos volt!! Egészen elsőosztályú minőségűek voltak a pályák, valódi örömsielés lett ettől az utolsó napunk. Szintén nem mellékesen egy érdekes jégbarlang és egy függőhíd is volt itt, meg kilátó.
Szintén jó tudni hogy tőlünk eltérően akik pályazárásig maradtunk, érdemes kicsit korábban visszaindulni, mert mi így ~45 percet álltunk sorba visszafelé. De nagyon nem bántuk, pedig addigra elég hideg is lett. -10fok.
További jó ötlet hogy a fenti parkolók alsó részéről shuttlebusz is igénybe vehető, ami a fentebbi parkolóból felgyaloglással ellentétben a felvonó ajtajában tesz le. Ajánlom!

4 napos sítúránk utolsó napján itt síeltünk. Be szerettük volna síelni a 4 hegyet, de Reitenalm és Hochwurzen között nem ment az összeköttetés. 3 hegy maradt.

Haus-ben kezdtük, és nagyon jól tettük. A felső részen még természetes havat is lehetett látni sok pálya volt nyitva, jó műhóval, élvezet volt itt a síelés.

Planaiban is le lehetett síelni a völgybe, sok pálya volt nyitva. A pályák minősége egy picivel talán gyengébb volt mint Haus-ban, de alapvetően ez a terep is rendben volt.

Hochwurzenbe átlifteztünk, de igazából csak ebédelni. A völgy nagyon szomorú látványt nyújtott. Mint kis utcácskák, úgy néztek ki a vékony fehér "síutak". Itt kettőt csúsztunk csak összesen.

Képeken:
1. Hochwurzen alja
2. Haus teteje

Üdv!
Ma este értünk haza a 4 Hegyről. Április elején ilyen szuper körülmények nem emlékszem, hogy mikor voltak és mikor lesznek.
A négy nap mindegyike várakozáson felüli volt. Egy napon belül akár négyféle időjárási körülményt is megtapasztalhattunk. Szakadó hóesés jeges szél, majd váratlanul napsütés, hogy újfent eleredjen a hó. A középső állomástól lefelé haladva egyre enyhült a helyzet, az átcsúszó szakaszokon kicsit kásás, de mindenhol jól síelhető pályák vártak nap mint nap. A felső pályákon porhó, alatta remekül megtaposott kemény alap. Óriási volt. Ha van időtök szaladjatok, használjátok ki a hátralévő néhány napot. Most volt a szezonváltás, így a nagyon magas bérletárak is csökkentek kicsit.

Sziasztok!

Múlt héten 3 napot volt szerencsém ebben a régióban csúszni. Két dolog miatt is kiváló volt: az első maga a régió, pályái, pályakezelés. A másik, hogy négy éve nem volt lehetőségem csúszni, különböző okok miatt(anyagi, sérülés, stb.).
Az idő kegyes volt, mivel március vége felé síelhető hó volt a meleg ellenére. Volt, hogy a hegytetőn 23 fokot mutatott a hőmérő. Délutánra az alsó részek már nem voltak élvezhetőek, kihívás elé állították az ember addigra elfáradt lábait. A pályák változatosak, kellően hosszúak. Mindenki megtalálja a számításait, kezdőtől a profiig, akik a parkos, ugrálós részeket kedvelik, illetve azok is, akik az ívek szerelmesei.
Első napon Flachauban voltunk, második nap Planaion, harmadik napon Kaiblingon. Planai elképesztő infrastruktúrával rendelkezik, a vb-re amit létrehoztak, az fenomenális. Liftek újak, kényelmesek, kellően gyorsak, parkolóból percek alatt elérhetőek. Sorban állás természetesen nem volt, bár idény közepén talán lehet ilyenre számítani.
Az árakat tekintve a síbérlet nagyon húzós a magyar keresethez viszonyítva, hütték összehasonlítását a kihagyott idő miatt nem tenném meg, de gondolom azok hasonlóak az olasz vagy francia egységekéhez. Városban a bevásárló központokban a hazaihoz hasonló, elfogadható áron lehet akár jobb minőségű termékeket kapni. Ráadásképp szezon vége lévén nagyon jó akciókat lehet kifogni a pálya alján lévő síboltokban, ez még inkább bearanyozta a túrát.
Mi a pályáktól kicsit messzebb, egy magyar üzemeltetésben lévő szálláson voltunk. Reggelivel az ára teljesen elfogadható, a ház a célnak (esti pihenés, italozás, beszélgetés) teljesen elfogadható, aki magasabb színvonalat igényel, kereshet a közelben más lehetőséget, bőven lehet válogatni.
Összességében kiváló síélményt kaptam hosszú kihagyás után egy fantasztikus régióban, kitűnő pályákon. Számomra, aki korábban a francia, nagy régiókat látogattam egyedüli negatívuma a napi autózás volt. Persze valamit valamiért, magasabb áron pályaszállás is elérhető.

Sziasztok!
Március 1-től 3-ig Schladmingban síeltünk, pontosabban Hauser Kaiblingon és Planain, még pontosabban 28.-án esti síeléssel kezdtünk Hochwurzenen. A jegypénztárnál elég nagy sorban állás volt, de szerencsénkre a sporttársak kb. 98%-a a szánkózás miatt érkezett, így a sípályán maximum 10-15-en köröztünk. A pálya (piros 33-as) egyszerűen remek volt, kár lett volna kihagyni. A következő napokban volt mindenféle időjárás: köd, napsütés, eső (völgyben), havazás (hegyen), éjjel enyhe mínuszok, napközben enyhe pluszok. A hó minősége a magasság csökkenésével folyamatosan romlott és már délre minden pálya egész buckás lett, ami a lentebbi, kásásabb szakaszokon már fárasztóbbá vált. Vasárnap Hauser Kaibling-ra mentünk, mely a szállásunktól ( http://www.haus-wieser.at/ ) 3 km-re volt. Az egész nagyon tetszett, bár a feketéken (1a, 7) nem jártunk. A kékek szerintem erősebb kékek, több enyhe letöréssel –talán a 8-as a leg egyenletesebb- a pirosak széles közepes pirosak. A 3-as kék alsó felét nem igazán ajánlom kezdőknek, a felső része barátságosabb. Nagyon szép a környezet a Kaibling Alm-i részen a hegy túlsó oldalán, kis botozás szükséges az odajutáshoz. A 4-es a felső részétől eltekintve nagyon széles, lendületes. Az 1-2A, vagy 2-2A a tetejétől az aljáig nagyon nagy élményt nyújtott, bár mint írtam az alja már igen megterhelő volt a hó miatt, és mert itt az erő is alábbhagyott. Várakozás csak a Quattralpina liftnél alakult ki -3-5 perc-, de itt folyamatosan. Hétfőn Planait vettük célba. Átautóztunk hozzá, mert a hegyen átjutás azért elég sok időt elvesz. Itt sem jártunk a feketéken (1-es alja, 6, 6A), illetve a piros 7-en. Itt egy napon belül volt minden időjárás amit az elején írtam, délután egytől szakadó hó. A 4-esen mentünk legtöbbet, mert valahogy ez volt a legjobb állapotban. Talán kevesebben jöttek erre, keskenyebb is mint általában a többi, de nekünk valahogy tetszett. A 9-es felejthető, egy rosszidőben kellemetlen lifttel, mely még jól oda is csap a lábnak. A 10-es széles, mellette buckapályával. A kék 8-as egy keskeny átkötő pálya, ne akarjatok síelni rajta, csak a húzós lifteknél lesz belőle egy széles, szép tanulópálya, kezdőknek ajánlott! Elég fönt van, de autóval is meg lehet közelíteni. Ennek a következő fokozata a 8A. Az 1, 2, 3 szintén széles, hosszú kellemes. A nap végén lecsúsztunk az aljáig a piros 2-esen, de ez már nem esett jól szintén az előző napi okok miatt. Lecsatolás után levezetésképp meglátogattuk a méltán népszerű Tenne vendéglátóegységet. Nagyon komoly, gyönyörű kialakítás és minőség. Már délután háromtól kezdődik a hangulat minden korosztály részvételével. Kedden ismét Hauser Kaibling, de végre szép időben. A pályák is ezen a napon voltak a legjobb állapotban és a legtovább tartották magukat. Tetszettek a széles hosszú pályák, a környezet és az infrastruktúra. Lehetett volna szebb időnk, de akár rosszabb is. Talán kicsit többet vártam a pályák minőségétől, de ezt írjuk az időjárás számlájára. Összességében jól éreztük magunkat, tetszett a hely, visszamennénk.
Néhány fotó vegyesen: https://sielok.hu/fotoalbum/schladm...ing-2015-0203/kep/1/

Napsugaras reggelre ébredtünk ma is..az előrejelzés szerint tökéletes síhetünk lesz :)

Tegnap reggel kicsit lustán indult a napunk, 10 órára értünk a Höfi express parkolójába, nyugodt környezet, kevés autó..a völgyből induló kabinnál tömegnyomor és türelmetlenség.
Szikrázó napsütés,aránylag kevés ember -2 perc sorban állás után már a felvonón csücsültünk.
Nagyon jó pályaviszonyok, erdei ösvények, kellemes hütték.
Egyik kedvencünk a 4es pálya lett, de az 1a feketét kivéve mindegyiket végigsíeltük, csodálatos mind.
Akik ezen a héten itt tartózkodnak, igazán szerencsések.

Szép napot mindenkinek! :)

Nem bántam meg, hogy maradtunk!
Egész éjjel szakadt a hó és viharos erejű szél volt.No de a reggel!! Ragyogó napsütés, fehér fenyők és isteni pályák. Hochwurcról, ahol a szállásunk is van, már évek óta ugyanaz, http://tonner.at/hu/home - mindenkinek csak ajánlani tudom, elindultunk két hegyet átsízve Hauser Köblingre, kedvenc hegyemre. A 3-as pálya nekem a csúcs. Nem nehéz és csodásan lehet rajta venni az íveket. - magam csak nagyon szerető, de nem profi szinten tudó síző vagyok-.
Azzal azonban szembesültem, hogy az évek előrehaladtával az állóképesség, nem nő.
Összegezve a mai napunk csodás volt, esés nélkül tudtunk élvezni ezt a csodás sportot.
Örülök, hogy egyszer "valaki" rábeszélt. Azóta is folyamatosan tanulom.
Mindenkinek nagyon szuper csúszásokat kívánok!

Az októberi telet kihasználva ma kiugrottunk a nyitónapra Planaira, hogy 2000 méter alatt kezdhessük meg a szezont októberben, ami azért nem minden évben adatik meg. Kissé tartottam tőle, hogy nem lesz még elég hó, kevés pálya lesz nyitva, azon is tömeg, de sikerült minden várakozást felülmúlnia ennek a napnak. Egy apró negatívum a feljutás volt, ugyanis nem ment a kabinos a völgyből, helyette fel kellett autózni a Planaihof szálloda parkolójáig, majdnem a hegy tetejére. Szerencsére az út végig széles volt és hómentes, így még nyári gumival sem okozott különösebb gondot, de nem értem, meddig tartott volna bekapcsolni a kabinost, ami egyébként nyáron is közlekedik. Viszont ami odafent fogadott bennünket, az maximálisan kárpótolt a szerpentinezésért: 1 méter friss hó, ragyogó napsütés, 0 fok reggel 9-kor, tökéletes síelőidő, igazi téli feeling. A Marchenwiese és a Burgstall liftek üzemeltek, mindegyikhez 2-2 pályával, plusz a köztük lévő átkötésekkel, így 5-6 különböző variációval lehetett lejutni a hegytetőről valamelyik lift aljába. Nekem a piros 3-as tetszett legjobban, teljes szélességében hibátlan kompakt, ratraknyomos hóval fedve még délután is. A pályákon többnyire keményre fagyott tömörített hó volt, itt-ott kisebb kátyúkkal és hupnikkal, pályán kívül friss porhó, déltől kezdett kicsit firnesedni. Tömegnek nyoma sem volt, várni egy pillanatig nem kellett sehol, a parkolóban kb 100-150 autó volt dél körül, nagy részük csak sétálni, szánkózni jött fel, vagy csak egyszerűen havat nézni. Mindent összevetve tökéletes téli hangulatú, hibátlan szezonnyitó nap volt, simán megérte azt a 12 óra autózást, és a 23 eurós napijegyet!

Sziasztok!
Április 5-9 közt, 5 napot töltöttünk a Hauser Kaibling-on. Gyerekekkel együtt kezdőknek számítunk, ezért kerestem olyan síterepet, ahol sok kék pálya van. Lent a völgyben 15-20 C volt megérkezésünkkor, a Kaibling 6er felvonó alatti pályák (1a, 2a) már foltosak voltak, de még így is használták páran. A Bergfex porhavat és kitűnő völgylesiklást írt (de a többi stimmelt). Előnye a síterepnek, hogy a legtöbb pálya fölötte kezdődik, így az 5 napban egész jó pályákon síelhettünk.
A 8er kabinossal + utána a Quattralpina felvonóval lehet feljutni a csúcsra. Kezdőknek ideális terep gyakorlásra, fejlődésre. A csúcsról a 3a-n lehet átcsúszni a 3-as pályára, ami a legkönnyebb, pár meredekebb résszel, viszont a középső felvonókhoz visszajutni ilyen időben már nehezebb volt, sok botozással (kisgyereket tolva) a sík 3b pályán, miután lezárták már csak a 2-es piroson lehetett. Nehézségi sorrendben a következők a majdnem nyílegyenes és széles kék 8-as, az elején keskenyebb, kanyargós, utána széles kék 4-es , majd miután egész jól haladtunk a piros 2-es és a kedvencem a piros 1-es. Reggel a pályák kifagytak (főleg a 4-es és 8-as), de gyorsan 3-4 csúszás után már felengedtek, kb. délig jó állapotúak voltak aztán átmentünk buckalakókba, ahol nap sütötte kásás volt. Utolsó nap fent a 8-ason -5C, hóesés, hófúvás, kifagyott pályák amit nem mindenki viselt el tavasszal, ezért átmentünk a kék 4-esre és a piros 1-esre. Egész télen nem síeltem ilyen jó pályákon mint aznap, a kemény ratrakolt pályán kb. 5 cm friss porhó volt. Jövőre visszajövünk, de jan. / feb. -ban.

Sziasztok,

Február utolsó 6 napját töltöttük a schladmingi síhinta hegyein, végig ragyogó napsütésben, -3 és +5 fok között (házi néni szerint évek óta nem volt ilyen hét, mint amit kifogtunk).
Sajnos a jó idő mellett a Faschingot (farsang) is kifogtuk, így elég sokan voltak a pályákon végig. Így pár tapasztalatot megosztanék azokkal, akik odautaznának:

Hauser-Kaibling: Változatos pályákkal minden tudás szintnek megfelelő terep. Tippek:
3-as pálya: kevesen vannak rajta, és a melegebb napokon sem kásás az alja, gyakorolni tökéletes.
4-es pálya: széles, kellemes pálya, a felső szakasza kissé meredekebb, de eloszlik rajta a tömeg, gyors hozzá a felvonó (Kaibling 6-er), és estére sem jelentős a buckásodás rajta.
7-es pálya: rövid, de nagyon szuper fekete, általában kevés emberrel és gyönyörű panorámával!!!
1/a pálya: völgybe vezető fekete, este ezen jobb lemenni, mint a piroson, mert rövidebb szakaszon buckásodik, és kevésbé süti nap, így a hó is jobb rajta.

Planai: Talán a 4 közül a legfelkapottabb hegy, szuper pályákkal, infrastruktúrával. Tippek:
5-ös pálya: a személyes kedvencem. Nem túl hosszú, de széles, jó lejtésű és nem szokott tömeg lenni rajta
1-es és 4-es pálya: Napközbeni csúszáskor tuti, a Planai 6-er felvonót lehet ezekkel használni, ott sosem volt sor, gyors felvonó, a pályák szélesek, az 1-es tetején juke-box van, amin kiválasztod a zenét és a pálya menti hangfalakon az szól, amíg csúszol. :)))
3-as pálya: a hegy gerincét adó pálya, széles, gyors, jó lejtésű.
6-os pálya: ezen indulunk el Hochwurzen felé. na ez a pálya már reggel korcsolya- és buckapálya keveréke, nem ajánlom senkinek, ha át akartok menni Planairól Hochwurzenre, érdemes a Golden Jet felső állomásától kabinossal menni.

Hochwurzen: Kisebb, kevésbé szeretett terep. A lenti részek túl lankásak, a felső részeken keskenyebbek a pályák és nagy a tömeg, de érdemes kipróbálni, mert élvezetes pályák vannak itt is, különösen a 31-es (ezen a panoráma is gyönyörű). Az egyik fő felvonóját 2013-ban kicserélték és az 5 egymás mögé kötött kabinos felvonó helyett rendes, 8 fős gondolákkal ellátott felvonót építettek, ez mindenképp javította a hegy adottságait.

Reiteralm: Személyes kedvencem, szuper pályákkal, változatos, minden tudásnak megfelelő lejtőkkel. Tippek:
5-ös pálya: A tuti befutó a hegyen, széles, hosszabb pálya, gyönyörű panorámával, gyors felvonóval, és fekvése miatt kisebb tömeggel. A közepén levő hüttében remek Käsespätzle-t adnak. :)
3a+3-as pálya: remek kis fekete (3a) és lankás halványpiros pálya (3) az alján egy tuti hüttével (az orrunk előtt készítik a kajákat, hatalmas adagot adnak)
Black Rose: egy rövid, de annál meredekebb pálya a hegy tetejéről. Csak gyakorlott sízők menjenek rá, de az élmény garantált! :))))
2-es + 4-es pálya: levezet a völgybe a Silver Jet tetejétől az aljáig. Tuti kis pálya, nap végére buckás szokott lenni a közepe felé, de nagyon jókat lehet rajta csúszni. Mivel a vége (Finale Grande) elég széles, így nem buckásodik és élvezetes marad nap végére is.
2a pálya: aki teheti kerülje el, a felvonó innen egy lassú, 2 személyes, és maga a pálya is jeges, vacak már kora reggel.

Múlt héten Schladmingban jártunk, ahol óriási szerencsénk volt az idővel. Szerdán (febr. 19.) megérkezett a havazás, egész nap szakadt a hó, nagyon jót tett a pályáknak és a tájnak. A Planai-on töltöttük az első intenzív napot, úgy, hogy csak és kizárólag buborékos ülőliftekkel közlekedtünk, így nem áztunk át, pedig tényleg ömlött a hó ahogy kell. Egyes, hármas, ötös pályákat síeltük sokat, na meg a Paradise-ban, krónikus hóéhségünket sikerült ezen a napon végre csillapítani.

Második nap Hochwurzen volt a cél, és a legyalult pályákon sportosan nyomtuk a köröket, nem lehetett betelni a látvánnyal és a pályák minőségével. Délutánra megjöttek a buckák, de legalább csiszoltuk a technikát, imádok a bucka tetején fordulni. Élvezetes nap volt, kedvenc pályáinkat nem sorolom, mert az összeset mondhatnám, ami a Hochwurzen oldalon van. Egész le a völgyig nem mentünk, mert 1000 méter alatt már olvatag volt, de középállomástól felfelé hibátlan minden pálya. Volt köd, felhő és napsütés is vegyesen, szél semi.

Harmadnap is teljes szélcsend várt a pályákon, de megjött végre a napsütés is, hogy legyen egy tökéletes napunk is. Hochwurzennel kezdtük az összes 30-al kezdődő pályán és Reiteralmon folytattuk, ami szintén kedvenc, főleg a hosszú széles 5-ös pályával. A visszajutás a völgybe viszont nem kis próbatétel volt, giga-buckás-latyakos-jeges valamin kellett leevickélni, na ez nem volt túl nagy élmény, de megkoronáztuk a napot még két fullos hochwurzeni csúszással. Soha rosszabb sínapokat!

Szombaton újra megérkezett az intenzív havazás, nekünk sajnos haza kellett jönni, de akik utánunk jönnek biztos élvezik.

Néhány fotó:
https://sielok.hu/vetites/galeria/h...ochwurzen-reiteralm-2014/...

Sziasztok!

Méltatlanul kevés szó esik itt Hauser Kaiblingról, pedig szerintem tökéletes választás annak is, aki nemcsak beszállóhelynek használja a 4 hegyre, hanem itt tölt el egy egész hetet. És családi síterepnek, kezdőbb sítudással, is kiváló. Nagyon jó lejtésű, széles és hosszú kék pályák vannak itt: kezdőknek a 3-as felső szakasza, aztán jöhet a meredekebb letörésekkel is tarkított alsó szakasz, illetve a 8-as pálya - ez egy igen kellemes, lankás és nagyon széles kék pálya egyetlen meredekebb letöréssel. A hab a tortán pedig a 4-es pálya. Jó lejtésű, hihetetlen széles, hosszú kék pálya, számomra a csúcs ebben a kategóriában:-)) A 8-as pályáról még annyit, hogy a múlt héten itt lettem gazdagabb azzal a régen áhított síélménnyel, hogy "saját" pályán síelek. Valamilyen rejtélyes ok miatt 10 óráig rajtam kívül szinte senki nem síelt itt, aztán hirtelen megérkezett a "tömeg". És mivel itt reggel a liftek már f9-kor indulnak (a kabinok n9-kor), így jó néhány kört lehetett tenni békés magányban...
A 4-es mellett található tányéros lifthez pedig kitűnő gyakorlópálya szakasz tartozik.

Kisgyermekes családok számára családi síbérletet (Jungfamilienkarte) kínálnak felár nélkül, azaz anyuka és apuka legálisan cserélgethetik a síbérletet!

A helyi síiskoláról is csak jókat mondhatok, bemelegítésnek 2 órás magánoktatással kezdtük. Egy nagyon szimpatikus pasi volt az oktatónk, aki "húzta-vonta" a lányomat a pályákon, aki persze mindezt nagyon élvezte, és a 2. óra végére már számomra is hihetetlen sebességgel, és ami a fontosabb, biztonsággal közlekedett az amúgy már elég buckás terepen.

És a tökéletes síélmények mellé igen jó szállást is találtunk a Berglandhaus Martinban. Apartman kategóriában ár-érték arányban a környéken eddig nálunk ez volt a nyerő.(szépséghiba: a ház 1130 mes magasságban van, durvább havazásnál hólánc nélkül nem lehet feljutni - szerencsére nekünk ez a kaland kimaradt:-))

A múlt heti csodálatos síút után megint úgy jöttünk innen haza, hogy jövőre újra ugyanitt:-))

Linda

01.04-08-ig, 5 napot voltunk a Hochwurzenen. A szállásunk Rohrmoosban volt, egy aparmanházban (Bliem Apartman), ami tényleg olyan szuperul fel volt szerelve, hogy nem tudtunk olyat mondani ami hiányzott volna.
A legújabb felvonó, a Gipfelbahn csúcsszuper. Mozgólépcső tuti, új kabinok, tiszta mosdók.
Az idő nem volt túl jó, mert hó nem nagyon volt, viszont hóágyúztak, amikor tudtak és azért nem voltak rosszak a pályák.
Mert volt, hogy elmentünk az esti szánkózásra és este 10-kor 8 fokot mutatott a hőmérő. Akinek van kedve tényleg próbálja ki a szánkót. 7 km hosszú, nagyon buli, ha többen mentek és megy a verseny. Mi 10 felnőttel meg 4 gyerekkel voltunk, hát gondolhatjátok. A kabinos felvonó visz fel, szánkóbérlés 6 euró egész napra. Síbérlettel nappal használhatod a szánkópályát, az esti szánkózáshoz viszont külön jegyet kell venni , de kedvezményt kapsz a jegy árából, ha van bérleted. Ugyanez igaz az esti síelésre is, nagyon szépen ki van világítva az egész hegy a fentről a Gipfelbahnig.
Egyik nap egész nap esett az eső, bár mi totál vizesek voltunk, a pályákat azért annyira nem viselte meg.
A hütték és éttermek jók, mindenhol találkoztunk ott dolgozó honfitárssal.
18 hónaposak az ikreink, idén már béreltünk nekik lécet meg cipőt, viszont tudom, hogy még kicsik hozzá, de látni szerettük volna mit csinálnak. Indulás előtti este a szőnyegen próbálgatták és egy itthoni síoktató ellátott tanácsokkal. El is mentünk csúszkálni velük, hát élvezték nagyon, egyikük már csúszott egyedül anélkül, hogy fogtuk volna és végig kacarászott. Másik csak kézenfogva, de nem volt hiszti.
A Rohrmoos II felvonótól induló kék pálya nagyon jó bemelegíteni, ha idén először megy valaki, mert a piros elég húzós elsőre, legalábbis szerintem.
És tényleg be tudsz síelni mindent.... Mi ezen a hegyen maradtunk, mivel kicsik a gyerekek, viszont amíg mi síeltünk vigyáztak rájuk a mamáék.
Mindig új terepeket keresgél az ember a következő síelésre, de ide tényleg érdemes visszatérni!

A két ünnep közét töltöttük a régióban. 4.-én jöttünk haza. Én nem értékelném olyan tragikusan az állapotokat. (mondjuk a "beszorulásból" jó hogy kimaradtunk). Dec 29.-én volt egy kis hó illetve havas eső. A pályák állapota nem volt olyan mint tavaly, de volt rajtuk hó annyi ami elég volt a sieléshez. A pálya mellett már nem volt, azaz nyilván hóágyúval készült az ami volt. Sok volt a borús ködös idő, mivel nem volt túl hideg. Én úgy figyeltem amikor volt egy kis hideg mindjárt indultak a hóágyúk. A Planaion konkrétan láttuk hogy az egyik viztározó szintje egyik napról a másikra felére süllyedt. A vékony havat viszont csak módjával ratrakolják, ezért többször találkoztunk buckás és lefagyott résszel. A Reiteralm például kifejezetten jeges volt. A másik 3 hegy kicsit munkásabb, de élvezhető. Sajnos a szlalom pályán nem működött a netes kamera. (a fun park melletti) remélem azért hamarosan javítják.
Tömeg csak 29.-30-án volt, máskor nem futottunk bele számottevő sorba. Mi pont ezért jöttünk ide mostmár többedik alkalommal (pedig ez korábban nem volt jellemző) mert rengeteg ember jól elfér a hatalmas rendszerben, és több fel és levezetési hely is van, nincs akkora torlódás mint például Nassfelden.

Schladmingban ill. Hausban jelenleg ideális körülmények közt lehet csúszni. Ma egy kicsit sokan voltak, de ez valószínűleg a hétvégének, a tökéletes hóviszonyoknak és a napsütésnek köszönhető.
A mostani hideg és havazás után 2-3 hétig még biztosan nagyszerű körülmények között lehet itt majd síelni.
Az új Alm 6-er ülőlift és a hozzá tartozó, kissé átépített pálya Hausban nagyon kellemesre sikerült, akár kezdőknek is ajánlom.

Január 25-től voltunk idén is, mivel már tavaly írtam beszámolót ezúttal rövidre fogom. Kezdésképp idén Zalaegerszegen kétszer akkora hó volt mint lent Schladming városában. Ami még feltűnt az a hatalmas készülődés a világbajnokságra, helikopterrel pakolgatták a cuccokat a hegyen, az épülő Audi "szalon".

Planai-on nekünk reggelente az 5-ös volt a tuti recept, délután pedig az 1-es, bár ennek a legeslegutolsó szakasza délután már buckásodik. Aki szeretne hasonló hosszú pályákon menni, de még erős neki azoknak Hauser Kaibling bal oldalán a két Höfi kék pályája (3-as) ajánlott. Hochwurzenen pedig a 41-esen szinte sosincs senki. A pályák egész héten tökéletesek voltak, azonban délután a parkolókba vezető pályák (pl Reiteralm 2a, Planai 6) erősen jegesek és buckásak lettek. Simán le lehetett jönni, de tavaly a lent lévő több természetes hó miatt jobb volt. Tömeg egyáltalán nem volt, szépen eloszlottak a síelők a 4 hegyen. Ezt azért is hoztam fel mert utolsó nap átugrottunk Flachauba. Aki volt ott tudja mire célzok.


Apropó, a következő szezonra a Hochwurzen-i Gipfelbahn-t lecserélik egy 10 személyes kabinos Leitner felvonóra. Ezzel 2500 fő/órára feltornászva az eddigi 1000 fős kapacitást.

Másodikán jöttünk vissza. Remek hetet töltöttünk ezen a terepen. A 4 összekötött hegyen mindenkinek van elég pálya. Az időjárás egy kicsit "zizi" volt, néha a gyaloggalopp idevágó jelenete jutott róla eszembe. Többször esett, kedden annyira hogy temettük is a szerdai napot ami végül ehhez képest a legjobb nap lett, nem olvadt el a hó az esőtől, le sem fagyott, és 9-11 fokban mintha márciusi sielésen lettünk volna. Aztán másnapra pici eső volt ami viszont lefagyott, na aznap inkább korcsolyát kellett volna vinni. Viszont mindenki gyorsasági rekordot döntött. :-)
A VB miatt a Planai-on az 1 és 3. pálya alsó része le volt zárva, amit nagyon sajnáltunk. NEm is gondoltunk rá előre, ha fél órával később jövünk rá, macerás lett volna haza jutni, elég kerülősen sikerült így is. Az időnek köszönhetően minden napra más állagú volt a hó. Amiket már írtam azon kivül a túródos, tapadós , tejbegrizes is előforult. Na ezekben eztán jó elfáradtunk.
Aki a héten megy készüljön tömegre, hatalmas készülődés volt, és mikor mi jöttünk el rengeteg ember érkezett. A verseny a Planai-on van, de a másik 3 hegyen vannak az edző bemelegítő pályák igy pár lezárásra lehet számítani.
Rengeteg jó hütte van, sok helyen magyar személyzettel. Nekünk a legjobb pályák a Hohwurtzenen voltak. De a különbségek nüansznyiak. Rengeteg nagyon széles pálya is van. Fekete mondjuk viszonylag kevés.
Kezdőknek megjegyezném hogy sok tanuló szintű kék pálya van, a pirosak azonban több alkalommal is inkább olyan "sötét pirosak". Jól alapozzák meg a tudást mielőtt belevágnak. Haladóknak sok helyen hagynak kezeletlen bucka pályát.
Külön kiemelném, hogy majdnem minden felvonó állomásai körül free wi-fi zónak vannak (egyszer el kell fogadni a feltételeket utána működik)
Vannak net terminálok is. Okos telefonnal felszerelve + viberrel ingyenesen lehet kapcsolatban maradni, sms-ben mindenképpen. A drága roaming dijakból megint csak koppannak a szolgáltatók.
Kevés alkalommal fordul elő hogy kétszer ugyanoda megyünk, de ide még visszajövünk! Muszáj lesz letesztelni a VB pályákat is! :-)

Tegnap érkeztünk haza a régióból. Szállásunk a Hochwurzen-en volt. Állítani tudom hogy a VB miatt féltem hogy a pályák nagy része le lesz zárva, de egyáltalán nem így volt. Minden nagyon jól meg volt oldva. Nem lehetett érezni hogy csupán 3 nap múlva kezdődik a VB. Rengeteg pályán lehetett sízni, csak a Planai-on, a középső pálya volt lezárva (3-as és 1-es). A Planai stadion már majdnem készen áll a nagy versenyre.

Tegnap már gyakorlatilag minden pálya nyitva volt, a schladmingi alsó piros 1-es, ill. a Golden-Jet melletti pálya nem megy, Hausban pedig a lenti fekete. Ezen kívül néhány átkötő kék/piros pálya nincs még nyitva.

Sajnos a Hochwurzen viszont még nyűgösen síelhető, a Pichl felőli oldal csak a hétvégén nyit, az ötösfogattal pedig nagyon lassú és macerás ott síelni akár egynél több menetet is.

A pályák amúgy extrán kiválóak, ratrakolt porhó, kevés ember, délután is majdnem olyan mint reggel. Csak a lenti pályák kemények, de nem jegesek. Várakozás abszolút nulla. Ennél jobb körülmények nemigen lesznek idén többet :-)

Schladming még mindig szuper!!!

Itt zárjuk a szezont, zavartalanul nap süt a nap, sok hó van, a pályák nagyon jól síelhetők, persze délutánra már kásásak, de gond nélkül lehet völgyig csúszni. Igazi tavaszi síelésben van részünk. A pluszok ellenére érezni, hogy a pályákon vastag rétegben van a hó, legalább egy méternyi, tehát van bőven még itt tartalék a következő hetekre is. Ez a pályarendszer szerintem minden igényt kielégít, jó ide visszatérni. Aki pedig még nem járt itt, ezt egyszer látni kell!

Ma és tegnap Planai és Hauser Kaibling pályáit koptattuk, a skilines.cc szerint ma sikerült elérni az 50 km csúszást, pedig pihenőket is beiktattunk. Kedvenc pályáink a Planaion az ötös számú és a Paradise, Hauseren pedig a egyes, az új 6-os ülőlifttel. Az átcsúszás a két hegy között is tökéletesen használható volt. Hú, de élveztük, csodálatos két nap volt!!! Most vacsora előtt így gyorsan csak ennyi ...

Néhány kép:
https://sielok.hu/fotoalbum/planai-...es-hauser/galeria/

További képek:
https://sielok.hu/fotoalbum/schladm...ing-regio-2012-marcius/ga...
https://sielok.hu/fotoalbum/schladm...ing-2012marcius/galeria/

Üdv Mindenki!
Igaz, eltelt egy hét amióta megjöttünk, de csak most jutottam el oda, hogy egy kicsit koptassam a billentyűket.
Március 15-17 három csúszással, napozással, sörözéssel kombinált nap volt.
Gyerekek!
Szuper. Az utóbbi néhány évben szoktunk egy ilyen márciusi télből tavaszba csúszást csinálni, de ilyen jó még soha nem volt.
A Schladmingi síhinta minden évben hoz valami újdonságot. Gőzerővel készülnek a 2013-as Világbajnokságra. Benéztünk a lelátókra délután, fantasztikus módon elő van készítve minden, hogy a síőrültek jól érezzék magukat akkor is, amikor nem csúsznak, csak nézik.

15-én Reiteralm-ról indultunk, és túráztunk egészen a Hauser-Kaibling legszélére a Höfi-Express-ig. Sajnos a verseny miatt a Planai pályáinak egy része zárva volt, de az összeköttetés zavartalanul működött. Minden pályán kifogástalan hómennyiség, minőség, a hőmérséklethez képest elképesztő jó pályák. Igaz, délután kásás, buckás, de mindenhol jól síelhető volt a terep. A átjáróknál a völgyek legalacsonyabb pontjain az utak keresztezésénél volt amikor ügyelni kellett a sí talpára, de lecsatolni sehol sem kellett. A Plamai tetjén 'Vili'-bácsi hüttéjében (Onkel Willy´s Hütte) ebédeltünk. A rendelést pincérek intézik, nagyon profi megoldás van, nem kell sokat várni, szerintem jobb mint az önkiszolgálós rendszer, de ez ízlés kérdése. A planai-toast nagyon jó, sajnos nem schladminger sört csapolnak.

16-án Hauser-Kainling-ból indultunk fel, szinte egész nap itt csúsztunk. Itt is van újítás:
http://www.hauser-kaibling.at/en/ne...ws/alm6er.htm
Tavaly ennek a liftnek a helyén egy csákányos lift volt, a pálya közepén van egy kicsit házikó, ami alatt át lehetett csúszni és kongatni egy haranggal. Az idén is kongattunk, de átcsúszni nem tudtunk, mert olyan magas volt a hó, hogy nem fértem át a tető alatt. Az összes pályát bejártuk, mindegyik gyönyörűen kezelt volt reggel, az éjszakai fagynak köszönhetően gyors, kemény, sima pályákon siklottunk. 11 körül kezdett megrogyni a teteje, de az árnyékos helyeken kitartott délig ez az állapot. Utána már kásás, helyenként buckás lett a felület, de ez semmivel sem volt rosszabb. Ebédelni átugrottunk a Planaira, 23 fokos meleget mutatott a hőmérő. Nem hittem a szememnek. Nem mentünk 'Vili'-bácsihoz a sör miatt. A Märchenwiesenhütte lett a kedvezményezett, szerencsére itt Schladminger-t csúsztattunk. Magyar fiatalok dolgoztak a pultnál, sajnos a hajtás miatt nem tudtunk beszélgetni egy kicsit, elég jól be vannak fogva. A gulaschsuppe egészen tűrhető adag, az árakról nem beszélek. (Az tuti, hogy Szlovákiában sokkal olcsóbb egy ebéd.)

17-én újra Reiteralm, valamint a Hochwurzen összes pályáit bejártuk. Az ebédidőt a hegy tetején a Hochwurzenhütte-ben töltöttük. A teraszról gyönyörű a kilátás, kellemes meleg, jó a sör, önkiszolgáló rendszer van, ami jó, vagy rossz, nem tudom eldönteni.
A versenyeket nem néztük, azt hiszem nagy élmény lett volna, de sajnos elég rövid a három nap, és mégis jobb sín tölteni az időt, mint székben. Ezek után csak annyi dolgunk van, hogy a léceket karbantartsuk, és eltegyük őket újabb csúszások reményében.
Mindenkinek kellemes nyarat kívánok, talán összefutunk valamelyik itthoni műanyagpályán.

A következő szezonig: AZ ERŐ LEGYEN VELETEK !!!

Sziasztok,

Tegnap értünk haza egy 6 napos túráról a schladmingi hegyekből. Hát kaptunk ott mindent, esőt, havat, szikrázó napsütést, kemény és kásás, buckás és sima pályákat.

Azt rögtön leszögezem, hogy az időjárási körülményekhez képest nagyon jókat csúsztunk. A négy hegy négy külön karakter, mindegyiknek megvan az előnye, hátránya.
A Hauser-Kaibling lankásabb, kellemesebb pályákkal várja az embert, és a melegebb napokon is itt voltak a legkisebb buckák a pályákon.
A Planai inkább a hosszabb csúszások kedvelőinek passzol hosszú, széles élvezetes pályákkal. Külön kedvenc volt a Paradise rész (amerre Kaibling felé lehet átcsúszni). Itt az eleje egy meredekebb, technikásabb rész, ami a felvonó felé egyre inkább átmegy egy kellemes kék lankába amin nagyon szép íveket lehet húzni. (nagy hátránya, hogy délelőtt szinte mindig nagy a tömeg rajta)
A Hochwurzen inkább a napos, meleg időben lehet jó, mivel ezek a pályák vannak a leginkább leárnyékolva a napsütéstől és ezek lesznek legkésőbb kásásak. Hátránya, hogy viszonylag kevés és rövid az élvezetes pálya.
A Reiteralmon szintén hosszabb, jól síelhető pályák vannak, bár ha kiválasztunk egy liftet, az oda való csúszáskor figyelni kell a sok elágazót, hogy megfelelő irányba haladjunk.
A négy hegy összességében elég változatos és hosszú pályákkal szolgál, a kezdők és haladók is megtalálhatják itt a számításaikat. Azonban fontos tudni, hogy a hegyek közti átkötő szakaszok nagyon nem board barátok. Ezeken nekünk is nagyon sokszor kellett húzni magunk után boardos barátainkat, így érdemes autóval vagy síbusszal a kiválasztott hegyhez menni, és ott csúszni aznap.

Úgy tűnik kicsit elcsúszok a videóval, ezért inkább megírom most a beszámolót és a videót majd utólag csatolom.
Szóval 18 - 25 között voltunk itt és elmondhatom, hogy nem túloztak a dicsérő szavak. Valóban nagyon - nagyon jó a síterep, rengeteg és változatos pályák, remek infrastruktúra.
A Zaza (Zarándi András többszörös magyar snowboard bajnok) által üzemeltetett Ridehouse vendégházban volt a szállásunk, és nyugodtan mondhatom, hogy mindennel meg voltunk elégedve. A házigazdánk Szigeti Gyuszi volt, aki rendkívül segítőkész volt mindenben. Először kicsit féltünk, hogy 25 síelővel megszálltunk egy board tanyát, de nem éreztették velünk, hogy másodrangúnak tartanának minket. Szívesen ajánlom mindenkinek, hatalmasakat buliztunk esténként.
A szállás amiatt is tökéletes, hogy pont a sírégió közepén van, így akár jobbra, akár balra indultunk, néhány perces autókázással ott voltunk a parkolóban.
És akkor most a pályákról. Azzal kezdeném, hogy a foglalásnál benéztem az időpontot, és pont a régió síszünetére sikerült foglalnom a szállást. (Mindenkinek ajánlom, hogy az időpont foglalásnál vegye ezt figyelembe). Ennek ellenére, mivel hatalmas a rendszer, nem sokszor kellett sorban állni.
Első nap Reiteralm kisebbik parkolójában álltunk meg, és itt síeltünk. Egy régi kétüléses fapados visz fel a középállomásig, onnan már modernebb liftek mennek a felsőbb régiókba. Nagyon kellemesek a fenti pályák, viszont nem tetszett, hogy a parkolóba levezető piros pályák kétszer is keresztezik az autóutat, és itt vagy lecsatolod a léced, vagy rizikózod, hogy megsérül a talpa. Délutánra átmentünk Hochwurzen-re, és nekem ezek a pályák tetszettek a legjobban. Mindenkinek nagyon ajánlom a 31,32,33,35-ös pályákat. Második nap szintén ugyanezen a részeken síeltünk. Harmadik nap úgy döntöttünk, hogy irány Planai. Csodálatos parkoló, minden hiper modern, mozgólépcső visz a bejárathoz. Mikor odaértünk, óriási tömeg, a legszebb Szlovák időket idézte, ehhez képest kb. 20 perc alatt bent ültünk a kabinban. Fent a pályákon szétoszlott a tömeg, de azért érezhető volt, hogy ez a legfelkapottabb hely. Itt a legjobban a csúcsról induló 3-as pálya tetszett, de nagyon jó az 1-es is, ami egész a pálya aljáig levisz. Hazafelé abszolváltuk a 2-es FIS pályát, nekem kicsit csalódás volt, mert az előzetes beszámolók alapján meredekebbnek gondoltam. Abszolút nem volt vészes, inkább a buckák okozhattak némi gondot. Negyedik nap irány a családias Fageralm, a kezdők paradicsoma. Csodálatos idő, remek pályák, nulla tömeg. A rendszer egyetlen hátránya, hogy a fenti kezdő pályáknál csak csákányos felvonók vannak, ami meglehetősen fárasztó tud lenni. De nagyon jó a 2-es pálya is, amivel a középállomásig lemehetünk és onnan ülőssel vissza. Az ötödik nap Hauser Kabling volt az úti cél, és nekem ez tetszett a legkevésbé. Talán mert az idő sem volt túl jó, de főleg itt volt a pályákon a legnagyobb tömeg. Ezért egy - két csúszás után irány Planai, itt síeltünk délutánig, és csak záráskor mentünk vissza Kablingra. Utolsó nap szintén a kedvenc Hochwurzen és itt zártuk a hetet. Sajnos ekkor bejött egy melegfront, lenti részeken esett az eső, és komoly kárt tett a pályákban. Délutánra a lenti pályák vizesek és buckásak lettek, nem volt nagy élmény, meglehetősen sokat kivett a combokból.
Összegzésként elmondhatom, hogy nagyon-nagyon jót síeltünk, egy nagyon komoly pályarendszerben, legközelebb figyelek, hogy ne a síszünetben menjünk és akkor még jobb lesz.
Néhány képet csatolok, és csinálom a videót.

Sziasztok mi Január 28-tól voltunk négy napig a régióban, szombaton a stadion alatti parkolóba érkeztünk ekkor egy kis sorban állás után fel is értünk Planai majdnem tetejére. Egész napra jellemző volt a sok ember, de ennek ellenére annyira nem voltak vészesek a sorbanállások. Az első két nap Planai-on és Hausek Kaibling-on síeltünk. A két hegy összeköttetése jól szuperál lent az autóúton még ráncoltuk a homlokunkat, hogy igen messze van a két hegy egymástól, de fent már egy karnyújtásnyira tűnik csak. Ahogy Csabor is leírta a Höfi liftek a kezdőknek tökéletesek, a völgybe pedig tényleg azonos szintű a fekete és a piros pálya is. Az 1a feketéről egy 1b nevű átkötőn le lehet csúszni a régi Tauern kabinoshoz. Mármint a térkép szerint, a valóságban pedig egy kellemes sétát kell tenni a hegynek felfelé a lifthez a siút után. Szóval aki nem akar nosztalgiázni nyugodtan kerülje el ezt a felvonót. Ennek ellenére ennek a "MÁV vagon"-nak is megvolt a hangulata a maga kulcsra zárt ajtajával.
A két éve készült Gipfelbahn felett lévő kis csúcsra érdemes felmászni a kereszthez, gyönyörű a kilátás. Innen megy a 9-es sítúra útvonal ami ottjártunkkor épp le volt ratrakolva is illetve a 7-es fekete ami szerintem egy kellemes piros pálya. Ha valaki vissza akar térni Planai-ra annak érdemes lecsúsznia rajta mert a Gipfelbahn alatti síúton botozni kell rendesen. Innen egy szép erdei út (6a) visz az új Alm 6-os ülőshöz itt egy kellemes kék pálya van aminek az alja délutánra szépen megtelik az itt síelőkkel és a 6a-ról jövő emberekkel.

A két hegyet összekötő liftek közül a fűtött 8-as ülős Mitterhaus sokak kedvence a modern lift és a nagyon széles kellemes pálya miatt, itt a kezdők is szépen elevickélhetnek a profibbak pedig száguldozhatnak kedvükre, bőven elférnek olyan széles a pálya. Az itteni hütténél ebédeltünk kétszer is, általában tele van ha jó az idő érdemes kiülni szép a kilátás innen. Bent van egy elkülönített plexis dohányzós részleg, na ez egy gázkamrához hasonlít ezt kerülje mindenki aki kellemes akarná magát érezni. Planai-on nekünk legjobban az egyes pálya tetszett illetve a 3-as 5-ös. Ezek széles kellemes piros pályák. A völgybe az egyes illetve a 3-as szlalom VK pályán lehet leérni, a kezdőknek már az előbbi is gondot okozhat délután mikor megtelik a kibuckásodott, kemény pálya. Planai-on egy dolog nem tetszett az pedig a kitáblázás hanyagsága maga a pályák ki vannak viszont az átvezetők elég felületesen.

A szállásunk Schladmingban volt körülbelül egyforma távolságra a stadion és a Planai-Hochwurzen állomástól, így harmadik nap ide érkeztünk ahol már reggel szépen vártak minket a parkolós emberkék. Itt kanyarodnék vissza Planai-hoz ahol a stadion alatt és mellett is van egy csúcsminőségű parkolóház ami nem mellesleg ingyenes is. Van itt öltözősarok, ingyenes elektromos autó töltő, az oszlopokon kefék a lécek, cipők pucolására röviden egy nagyon komoly komplexumot építettek. Hochwurzenre egy lassú kettesülős majd egy újabb 6-os ülőssel lehet felérni közben lehet gyönyörködni a libalegelőn. Hochwurzen a négy hegy közül a legcsaládiasabb kellemes széles pályákkal. Itt érdemes kipróbálni az éjszakai síelést ami a 33-as pályán van és hozzá működik a kabinos felvonó. Alig vannak és tökéletes minőségűre megcsinálják, lehet pörögni rendesen. Ide Schladmingból a Rohrmoosstrassén lehet feljönni ami tökéletes minőségű és az út mellett lehet gyönyörködni a szállásokban az út mellett. Itt a kedvencem a 31-es pálya volt a 33-mas mellett. Itt érdemes betérni a gyönyörű Tauernalm hüttéhez.

Reiteralmra a kacskaringós 40-es pályán lehet lecsúszni ami elég hosszú és árnyékos majdnem megfagyunk míg leértünk. Innen a Reiteralm I nevű régi kettesülőssel lehet feljutni ami a pályarendszer másik gyenge pontja a lifteket illetően. Ezt nem is erőltettük a továbbiakban, szerencsére feljebb voltak pályák bőven. A kedvenc az 5-ös volt a fűtött kis kabinos Preunegg Jet felvonóval ami szintén erre a szezonra készült el. Az egész hegyen kellemes piros pályák vannak modern liftekkel.

Összegezve a négy napot jól sikerült, jövőre mindenképpen visszatérünk. A hegyen nagyon nagy a hó, nyugodtan tervezhet mindenki. Jó időt sikerült kifognunk bár utolsó nap a -11 már hideg volt, de hát tél van vagy mi a szösz. Főképp a középhaladóknak ajánlott a széles piros pályák miatt és jellemzőek a modern liftek látszik, hogy nem kevés pénzt fektetnek be. A pályák kifogástalan minőségűek voltak, egyedül a völgybe vezető pályák kemények kicsit. Pár képet csatolok.

Schladming 2012.01.12-15.

Ezt a beszámolót WFeri barátomnak ajánlom

Most mindenki mondhatja, hogy minek beszámolót írni majd két héttel az "eksön" után. Viszont aki ismer az tudja, hogy beszámolóimban a száraz tények helyett inkább a hangulatokat szeretem visszaadni. Szóval a beszámoló az utókornak, mondhatnám az örökkévalóságnak készül, s most ráadásként WFerinek, aki márciusban majd Schladmingon csúszkál, s már gyűjti az információt. S van még egy komoly ösztönző erő. A TV-ben a Havazin megy, s én a léha tévézés helyett inkább a síeléssel kívánok foglalkozni.
Ez az út is a talponsíelők csapatával szerveződött, de mivel az útra most velem tartott első feleségem, s kisebbik nagy fiam napközben mi külön csoportot alkottunk, így főleg csak az esti „síelemzésen” találkoztunk a csapattal. Másrészről egyre lassúbb vagyok. Ahogy rohan fölöttem az idő, úgy leszek egyre megfontoltabb. Nézegetem a pályákat, s néha csodálkozom, hogy 10-15 évvel ezelőtt milyen helyeken mentem le. Most nagyságrendekkel jobban síelek, de ha olyan napom van a keményebb helyeket csak óvatosan közelítem meg, s menet közben sem engedem már el a gyeplőt úgy, mint régen. Egyre kevesebb kockázatot vállalok fel, de még így is nagyon élvezem a síelést, talán jobban is mint régen. Ez a síelés egy nagyon lassan gyógyuló fociból származó bokasérüléssel és egy kezdődő deréktáji gerincfájdalommal sok örömöt ígért.
Általában nem vagyok hajnali induló. Néhány nap alatt rojtosra tudom magam síelni, nem kell azt még egy hajnali utazással súlyosbítani. Reggel kényelmes bepakolás, s indulás délelőtt. Tervek szerint három óra előtt szeretnék Schladmingba érkezni, mert úgy tudtam, hogy a következő napra érvényes napijeggyel még délután lehet csúszkálni egyet, s ráadásul a 8-as gondola tovább jár.
Ragyogó napsütésben autóztunk a cél felé. Hó nem volt sok, redőződött is a homlokom.
A célban megvettük a jegyeket, de a pénztáros szerint, mivel az utolsó napra félnapos jegyet vettünk lecsúsztunk az előző napi csúszásról. 26 EUR lett volna a délutáni futam, így lemondtunk róla. Mondjuk én a szezonbérletemmel mehettem volna egy kört, de nem akartam elszakadni a család másik két tagjától. A csúszás helyett megmutattam nekik Schladmingot. Ott már minden 2013-ról szól. Felújították Planai induló állomását. Többen írtak már az átlátszó falu WC-ről, de az alsó állomás se kutya. Minden szép és új. Hatalmas sportbolt, hatalmas árakkal. Minden igényt kielégítő kiszolgáló létesítmények (pl.: a WC-ben – nem tudok elszakadni a témától- ami különben olyan volt, mintha a természetbe mentél volna, a kesztyűk, sisakok „időszakos” tárolására jászolszerű tároló szolgált. Rengeteg öltözőszekrény, s minden földi jó!) Akkor építették a pálya aljában a későbbi versenyen már működő nagyon szépre sikeredett, általam csak mamutszarvnak becézett, sajtó és bírói épületet. Minden azt mutatta hatalmas buli lesz itt 2013-ban. Sétálgattunk a városban, majd egy méter csúszás nélkül apres ski programba keveredtünk. Hiába a szorgos munka meghozza gyümölcsét. Amit láttunk a pályákból az azt mutatta, hogy a kemény, jeges alapon némi porhó biztosítja a normális csúszás lehetőségét. A korábban induló talpasok elmondása szerint a felső részeken minden kifogástalan volt.
A jól végzett munka fáradtságával tagjainkban szállásunkra hajtattunk, ami a Hauser Kaiblinggel pont szemben az út túlsó oldalán Weissenbachban volt. Kicsinyke falu ez a hegy oldalában, meredek utcácskákkal, szinte csak vendégházakból áll. A gps utcaneveket nem tud, nincsenek is, a falu közepén lévő nagy tábla segítségével lehet tájékozódni. A háziasszony akkurátusan végigmutogat mindent. Bennünket a négyszemélyes apartmanban szállásol el. Később derül ki, hogy a hatszemélyes is pont így néz ki csak az ott lévő röki ki van húzva. Ha ezt tudjuk, még jöhettek volna a szállás szűkössége miatt lemaradt talpasok. A szállás korrekt, osztrákos precizitás mindenütt. S közben eleredt a hó.
Reggel a szokásos talpas koránkelés és indulás. A hó esik. A többiek elindulnak száguldozni, végigjárni a hegyeket, mi Hauser Kaiblingot vettük célba. A hóesés és a korai időpont ellenére a parkírozóban már jócskán voltak. Korrekt forgalomirányítás, ami különben az egész síterepre jellemző. Planaion nem csak a parkírozónál, hanem a kihajtásnál is segítenek. Nagy sorban állás nem volt, simán bejutottunk a 8-as gondolába. Kiszállás után átcsúsztunk az ülősbe, s irány a hegytető. A hegyről nagy lendülettel takarodtunk lefelé, mert nagy volt a szél. Az 1-es piros egy meredek letöréssel kezdődik, de ki lehet kerülni. Mi a Höfi Express felé vettük az irányt így keresztben átcsúsztunk a 3a kéken. Itt található a kék 3-as pálya, ami a kezdők paradicsoma. Első feleségembe nem igazán tudok bátorságot önteni, kisebbik nagy fiam pedig öt sínapon van túl, tehát bemelegítésnek ezt a pályát választottam. A 3-as kellemes lejtésű pálya, minden kezdő öröme. Talán két letörés van benne. Mi itt szoktunk olyant játszani, hogy én megyek egyet, te kettőt, vagy én egy felet, te a tetejéről. Így a sebességkülönbségek kiegyenlítődnek. A pálya tetején van egy gomba hütte. Nem azért nem ajánlom, mert átvágtak a számlával, hanem, mert a pálya közepén lévő hütte sokkal jobb. A pálya aljánál van egy jó parkírozó. Azért jó, mert ez távol van a főútvonaltól, s ezért ide kevesen jönnek fel. (a felfelé vezető út meredek, de jól járható. A nagy hóesés ellenére hólánc nélkül jöttek fel az autók. A közelben van két szálloda. Egyik pályaszállás, a másiktól az a 400 méteres séta bizony nem kellemes, senkinek sem ajánlom.)
Néhány lecsúszás után tovább kívántunk állni. Elvileg vissza is lehet csúszni az 1-es felé, de azt az utat most a nagy hóban alig találtuk meg, s végül megtalálva járhatatlannak minősítettük.
Visszacsúszásra így a Höfi felső végétől a 2-es piros kínálkozott. Ez sem volt veszélyes pálya. Lefelé kellemes út vezet. Lehet választani a 2a piros és az 1a fekete között. Igazság szerint én a két pálya között lényeges különbséget felfedezni nem tudok. Mindkettőt pirosnak minősíteném, s szerintem azért jelölik az egyiket feketével, hogy legyen ezen a hegyen is egy fekete pálya. (ez a terep egyébként nem híres a feketéiről)
Visszaliftezve a Hauser Kaibling tetejére, most más irányban indultunk. Át kívántunk csúszni Planai felé. Valaki a közelmúltban írta, hogy valami csodálatos módon lejtést adtak az átcsúszónak. Jelentem ebben a sokhavas időben azt a lejtést kivették. A hóeséssel vegyes kemény ködben szorgos botozással tudtunk csak átjutni.
Közben található a 7-es fekete, amely egy jó esésű, kellemes, széles pálya, egyenletes lejtéssel.
A lökködős után találkoztunk egy új fejlesztéssel. A 8-as kéknél leváltották a kiérdemesült csákányost, s kellemes bubis ülőszékes felvonót telepítettek. Sajnálom, mert így ezen a régen kellemes, elhagyott, romantikus részen sokkal többen vannak, s egyik kedvenc hüttémben is nagyobb a tömeg. Viszont a pálya, amelyen a kezdők is szorgalmasan gyakorolhatnak továbbra is remek.
Továbbcsúszva végre elérünk a Sonneckbahnhoz, amely már tényleg elvisz Planaira. Az idevezető pálya alján van egy pár száz méteres fekete, amely szükség esetén kikerülhető. (ez volt kisebbik nagy fiam első feketéje)
A Sonneckbahnból kiszállva szemünkbe tűnt, hogy a 10-es 11-es pirosok környékén megszüntették a régi csákányosokat, s helyükre kellemes ülőszékest telepítettek. (egyre jobb ez a pályarendszer)
Továbbcsúszva azért megállapíthattuk, hogy a 8-as kéknél még megmaradt a csákányos.
Sajnos megszüntették azt a felvonót, amely mentén vidám bábuk derítették fel a síelőket. Talán helyettük építettek egy zárt bemutatótermet. Nekem a bábuk hiányoznak. Lefelé szintén kellemes pályákon csúsztunk. A hegy lábánál szinesitette a kékek és pirosok tömegét a 3-as fekete. Az alsó meredekebb rész kikerülhető, de a jó széles pályán egy kis gyakorlottsággal le lehet jutni.
Visszafelé már nagyon zavart bennünket a nagy köd, s az egyre jobban buckásodó pályák. Fújt a szél is rendesen, s szakállamon az ősz hatást fokozva kellemes jégréteg képződött. Talán azt is mondhatom, hogy öröm töltött el, amikor visszaértünk a kocsihoz.
Egész éjszaka esett, s akkor még nem tudtuk, hogy ez napközben is így lesz. Reggel arra ébredtem, hogy a háziember rodeózik a hómaróval. A ház mögötti részen a férj, a parkírozónál a feleség hajtotta a kis traktort. (régi vágyam, hogy veszek egy kackiás önjáró hómarót, s télen mindenhol eltakarítom a havat. Biztosan örülnének nekem, de mire megvalósítanám nálunk már hó sem lesz.)
Ma Hochwurzen volt műsoron ezért trükkösen Pichlnél álltam le. Ezt a kis parkírozót is azért szeretem, mert kevesen vannak, s innen Hochwurzen és Reiteralm felé egyaránt elindulhatunk.
A nap első tanulsága, hogy meg kell nézni a táblát, mielőtt nekilát a csúszkálásnak az ember.
Amikor felfelé indultunk a felvonónál lévő hölgy magyarázott valamit, de azt gondoltam, hogy udvarol. Később kiderült, hogy azt mondta a hegyen le van zárva mindegyik lényeges felvonó. (ezt a táblán is jelölték, de én nem olyan nézegetős fajta vagyok) Meg sem fordult a fejemben, hogy gond lehet. Esett vagy 30 cm hó, mi lehet a gond?Szóval felmentünk. A kabinból nézegetve gyanúsan sok ember csúszott lefelé. Kiszállva a Basic Jetből eszméletlen szél fogadott, s az a látvány, hogy a felfelé menő felvonókapuknál ott a zokni. Visszacsúsztunk. Néha nem láttuk a pályát, s úgy fújt a szembeszél, hogy piros pályán botozni kellett.
Leérve elindultunk Reiteralm felé, mert ott a tábla szerint minden ment. Az öregecske, alávágós felvonó lassan araszolt felfelé, de közben a lehetőség ellenére senki sem szállt be. Fent a szél vízszintesen fújta a havat.
Ezen a terepen most láttam először, hogy nap közben 5 ratrak megindul lefelé. Oly jó volt mögöttük menni, s húzni az íveket. A lefelé jövő pálya kellemes, csak az a baj, hogy két helyen is át kell menni az országúton.
Leérve láttuk, hogy Hochwurzenen megindultak a felvonók. Ismét tettünk egy kisérletet, amely már sikerrel járt. (ha a szél volt az oka a késői indulásnak, akkor nem tudom miért változtatták meg a döntést)
A hegyről lefelé vezető pirosak kellemesek, de már elég sok hó volt rajtuk, aki szereti a mély havat az kiélvezkedhette magát. Szorgalmasan járt az érdekes kialakítású Gripfelbahn, de nem voltak sokan. Nem nagyon kellett félni, hogy síelés közben összeütközik valakivel az ember.
A hegy alsó része tanulóparadicsom. Itt minden kezdő a siker reményével csúszkálhat, csak mint már mondták az alulról jövő kétszemélyes felvonóból nem egyszerű a kiszállás. Mikor már a mélyhó miatt marta combunkat a combfarkas hazaindultunk. A zord időjárás ellenére kellemes nap volt.
Itt találkoztam azzal a ténnyel, hogy a beléptető kapunál a kezelők nézték a videó képeket, s szúrópróba szerűen ellenőrizték, aki nem hasonlított a bérleten szereplő képre.
Rendesen esett a hó. Minden remény megvolt rá, hogy a a harmadik nap ismét remek síelésben lesz részünk.
Vasárnap mi csak félnapig voltunk, ezért ismét Hauser Kaiblingra mentünk. A többnapos havazás úgy tűnik elriasztotta a tömeget, mert nagyon kevesen voltak. A pályákon nem volt tömörítve a hó, de nagyon kellemes körülmények között lehetett síelni. Később a nap is kibújt a felhők közül. Kár, hogy haza kellett indulni.
A hazafelé vezető úton már több havat láttunk a tájon.
Nyugodtan menjél arra WFeri, mert márciusig ez a hó bőven kitart.

Csabor

Hétvégén voltunk csúszni Schladmingban.
Péntek munka utáni indulással, szakadó esőben nagyon lassan értünk oda.
A szállásunk most az új aqi hotel volt, pont szemben a planai felvonójánál. A szálloda barátságos, fiatalos. A 2 ágyas szoba reggelivel volt 112 juro. Medencéje nincs, de a tetőn van olyan finn szauna, aminek az ablakából a pálya látszik éjjel is kivilágítva.

Szombaton csak a Planai-on síeltünk. Esett a hó, volt egy kis köd is, de a megnyitott pályák jók voltak. Vasárnap viszont gyönyörű, napsütéses idő. Megnyitották a kedvenc, Hochwurzeni, piros 41-es pályánkat is. Fantasztikus volt és a folyamatosan működő hóágyuk sem voltak nagyon zavaróak.
Sajnos a HW hibája ismét előjött, lentről a felvonóval felmenni a tetejére egy rémálom. Állva, 15-en egy boxban. Szörnyű :-(
Szerencsére sokan nem voltak a pályákon. Nekem az volt az érzésem, hogy a városban sem. A karácsonyi vásár is olyan csendesre sikerült. Sehol tömeg, sehol a jó, síelős hangulat. Olyan kicsit öreguras volt, de jól éreztük magunkat.

Sziasztok!
Egy kis beszámoló a hétvégi síelésünkről. Csütörtökön érketünk a szállásunka Oberhaus-ba, ami éppen félúton van Kaibling és Planai között. Az időjárás nem fogadott kegyeibe: (Csütörtökön eső, havas eső,hó esett változó intenzitással. Másnap Kaibling-ra mentünk síelni, hálisten már jóval jobb volt a helyzet, néha még a nap is kisütött, így legalább láttuk , hogy hol síelünk:). A pályák összességében jók voltak,igaz néha kikandikált a fű vagy jeges volt,de a pályák nagyobb része igen jól síelhető volt.Nagyon jó nap volt,zárásig maradtunk!A szombati napon Planai-ra mentünk.Nagyon komoly síterep szerintem ,legalábbis ami az infrastruktúrát illeti,a pályákról már nem mondanám ezt el(lehet csak szezon eleje van,nem tudom).Szerintem nem esett annyi hó (kb.20cm),hogy ne tudták volna elkészíteni a pályákat!Gyanús volt,hogy délelőtt 10-kor 3-5-12-4-es pályák közül egy sem volt leratrakolva.Délutánra akkora buckák lettek ,hogy elég emberes feladat volt síelni.Végül is ezt is lehet élvezni,de én jobban szeretem a kevésbé buckás pályákat.Maguk a pályák nagyon tetszettek,bár ami itt piros az szerintem inkább kék (legalábbis a kaiblingi hegyhez képest).Vasárnap sajnos haza kellett jönnünk pedig az nap volt az a nap amire azt mondom igen ,erre vártam egész évben.Ragyogó napsütés mínusz fokokkal.Na mindegy ,majd talán legközelebb!Remek síterepeket ismertünk meg ahová szerintem még visszamegyünk!

A múlt heti havazás végre hozott egy kis téli hangulatot. Bár nem megy minden pálya, a Planaion és a Reiteralmon bőven elég placc és lift áll rendelkezésre. Vasárnap még elég sokan voltak, a Reiteralmon a 6-os bubblénél szép kis sorbanállás is volt napközben, de a többinél nem volt sehol gond. Hétfőre aztán eltűnt mindenki, a legtöbb Bahnon 10-15%-os vagy az alatti volt a kihasználtság, a pályákon alig lézengtek páran.

A pályák nagyon jó állapotban vannak, de elég kevés még a hó rajta. A hosszú hétvége és a pénteki komoly olvadás azért megtette a hatását sajnos, hétfő este már elég rendesen le volt minden gyalázva, előkerültek a sárfoltok, kövek és fűcsomók is, a legfelső részen meg a tükörjég-mezők.

A legjobb állapotban a Planai piros/fekete 3-as pályája volt, egészen a schladmingi arénáig. Mivel elég sokszor volt köd 900 és 1200 méter között (vasárnap a síléceink orrát se nagyon láttuk ott egész nap), nem sokan jöttek le rajta. Kiválóak a viszonyok a Hochwurzen piros pályáin, gyakorlatilag nincs senki, csillagos ötös a pálya még délután is. Sajnos az ötösfogattal utazni elég nyűgös és hosszadalmas, így megvan a böjtje ennek is...

https://sielok.hu/fotoalbum/139985
https://sielok.hu/fotoalbum/769578

Megjöttünk a schladmingi kisízésből, 3 tömény nap után egy rövid beszámolóval mindenképpen tartozunk.

Szombaton, amikor a régióba érkeztünk plusz 20 fok volt a völgyben, mindenki rövidujjúban járkált, fagyizott, az utakon megjelentek a motorosok, szóval színtiszta tavasz, sőt inkább nyár érzetünk volt. Akkor még kicsit bizarrnak tűnt, hogy mi itt a következő három nap síelni fogunk...

Az előrejelzéseket nézve úgy döntöttünk, hogy kihasználjuk a vasárnapi tiszta időt és felmegyünk a Dachsteinre. Jó döntés volt, csodálatos kilátás nyílt a Skywalk-ról minden irányba. A pályákat szépen ratrakolták, kifagyott pályákon tudtunk csúszni délelőtt, aztán folyamatosan puhult a hó. Délutánra elfogytak teljesen a síelők, bár addig sem volt tömeg, csak lézengtek, de 2 után már szinte senki nem csúszott a kásássá vált hóban. Pedig minden felvonó üzemelt, sőt pályán kívül is jól lehetett menni. Láttuk, ahogy a snowparkot már javában készítik a nyári szezonra, hamarosan nyitják majd.
Néhány kép: https://sielok.hu/fotoalbum/dachste...in-2011-04-03/galeria/

Hétfőn Planaion csúsztunk, napsütésben plusz 10-14 fok körüli hőmérsékletben, igazi tavaszi síelésben volt részünk, sok-sok napozással. Megtaláltam életem pályáját: a reptér-széles, Paradise lejtőn töltöttük az időnk nagy részét. Itt még friss ratrak nyomokban tudtunk csúszni, élveztük nagyon.
Sajnos délutánra eső jött, ami lezavart a hegyről, de szerencsre elég intenzívre vettük a délelőttöt, így nem volt akkora dráma.

Kedden esőre ébredtünk, de láttuk, hogy odafenn havazott, így irány Reiteralm! A felső pályák kiváló állapotban voltak, de síelők szinte sehol. Mintha kibéreltük volna a síterületet, miénk volt a tér! Néhány edző csapat felbukkant ugyan, de sok olyan hosszú csúszásunk volt amikor nem találkoztunk más síelőkkel! A hütték fele zárva, ami nyitva ott is csak lézengett pár ember, pillanatok alatt kiszolgáltak. Szóval jó dolog a tavaszi sízés, na. Ugyan a hó itt is gyengült délutánra, de minden pályát gondosan kezelnek, kővel egyáltalán nem találkozott a lécünk. Völgyállomáson már kásás-saras hó is előbukkant, de lejutottunk a parkolóig, többször is.
Ezzel a sízéssel elbúcsúztattuk a szezont, de aki teheti, még menjen, mert a felső pályákon húsvétig biztosan megőrzik a jó havat.
Galéria: https://sielok.hu/fotoalbum/reitera...lm-2011-aprilis/galeria/

Szállásunk a Gleccserles is jó választás volt, gyönyörű helyen van a ház a Dachstein fala alatt, családias az egész, tavaszra és nyárra is ajánljuk azoknak akik a sízést biciklizéssel vagy túrákkal szeretnék kombinálni. Nyáron snowboard táborokat is szerveznek gyerekeknek.
https://sielok.hu/szallas/gleccserl...es/

Sziasztok!
Igaz, eltelt egy hét, mióta hazajöttünk, de most lett annyi időm, hogy írjak néhány sort.
Március 12-13-14 három napos csúszás. Igazi, hamisítatlan tavasz. A völgyben 10-14, a hegyen 4-7 fokos meleg. Éjszaka sem volt fagy, így a pályák reggel sem voltak jegesek, kemények, de nagyon jól síelhető volt az egész pályarendszer ebédig. Délutánra gyakoroltuk a buckasízést. Nagyon élvezetes, szórakoztató, de komolyabb koncentrációt igényel, fejben is nagyon ott kell lenni.
Nem elsősorban a síelést akarom leírni, hiszen ha valaki síelt már ilyen melegben, jól tudja, hogy milyen az. Más az érzés, mint a kemény téli fagyokban. Nehéz eldönteni, melyik a jobb. Azt hiszem, egy tavaszi "kisízés" a szezonból nagyon jó szájízt ad a zembereknek :-).

Ja, amiért belekezdtem. A fejlesztések. A 2013. évi világbajnokságra készülve sok új dolog történt az utóbbi két évben a 4-hegy síhintán.

A Planai-bahn induló állomásán felépítették a Planet Planai központot, liftekkel, mozgólépcsőkkel, sportboltokkal, amit akarsz. Mellette tavaly építettek egy 4 szintes parkolóházat. Két új 8 üléses liftet építettek a Planai-on. Mindkettő egy-egy hosszú csákányos liftet cserél, az egyik a Hauser-Kaibling felől vezető átjárót támogatja, a másik a Planai tetejére vezet. Itt építettek egy új WC-t (Sky Toilet). Beülsz, és az ablakon kinézve látod a többieket, amint elindulnak lefelé. Már csak a zene hiányzik, és a sör.

A Reiteralm-on 8-as kabinos liftet építettek szintén egy hosszú csákányos lift helyett, kiszélesítették mellette a pályát.

Tetszik a www.skiline.cc szolgáltatás.
Összegezve: klassz a hely tavasszal is, nem csak télen, nézzétek meg egy tavaszi szezonban, nem fogtok csalódni.

Néhány képet készítettem,nézzétek meg itt: https://sielok.hu/fotoalbum/511206/...galeria/

Egyhetes síelésünket szombaton Hochwurzenen kezdtük. Sajnos nagyon meleg volt. Igaz, nyitva voltak a völgyig, de azok a pályák már semmilyen élményt nem nyújtanak. A középállomásig viszont voltak még egész jó szakaszok. A Sun jet meletti 41-es teljesen felejtős, vizes, buckás.A 31,32,33-as pályák meglepően jók voltak, a legtutibb a 32-es volt, még délután sem volt rajta bucka, nem olvadt. A szánkópálya is jó volt még. A 37-es már akkor vízisí volt, sok helyen már földes.

A magasabb pályák egész nap tökéletes állapotúak voltak. Igaz hogy egyre melegebb az idő , de a pályák nagy része északi fekvésű , ezért sokkal jobban tartják magukat a meleg időben is. A középső területek közül a schladmingi rész sokkal jobb és modernebb mint a hochwurzeni. Hochwurzenben három elég lassú felvonót kell használni , hogy felérj a csúcsra. Nekem a következő pályák tetszettek a legjobban. Hauser Kaibling:3,9,2a,8,11
Schladming-Planai: 3,1 Hochwurzen:31,33 Reiteralm: 1,3,5
A nap végén ingyenes síbusszal mentünk vissza Hausba , ahonnan reggel indultunk. A síbusz minden faluban megáll, így bárhol fejezed be a síelést könnyen visszajuthatsz az autódhoz.
Remélem tudtam valamit segíteni és ne aggódj mert itt még áprilisban is jót lehet síelni. Jó síelést kívánok nektek !
Ui: 2 kedvcsináló kép. Az egyik mutatja , hogy milyenek is a pályák , a másik pedig azt , hogy mitől...

Tegnap( márc. 9) sieltem erre. Megkezdődött a melegedés , délután a csúcson + 7 , a völyben +11 fokot mutattak a hőmérők . A sok északi pálya miatt azonban kiválóan lehetett szinte mindenhol síelni, csak néhány alsóbb pálya kezdett kásásodni... A rengeteg hóágyúnak nagy hasznát vehették ezen a télen , mert a völgyben a pályákon kívül szinte semmi hó nincs. A pályákon ezzel szemben bőven van hó és nagyon jól karban is van tartva. Nekem a két szélső hegy - Hauser Kaimbling illetve Reiteralm - pályái tetszettek a legjobban.

Március elejei, múlt heti állapot a következő:
7 napból 5 teljes napsütés, aljában 9 fok a csúcson 0,éjjel -4.
Összeségében a pályák állapota szenzációs, 120 cm a hó,a hatalmas területnek köszönhetően nincs tömeg!
A szombattól-szombatig turnus a Planai-on siel így a szélső hegyek (Hauser Kaibling,Reiteralm)szellősebbek.
Lejegesedés mindenhol tapasztalható, igaz csak foltokban de engem rohadtul zavart. Nekünk a 4 hegy közül a Reiteralm (Gleiming a parkolója) tetszett a legjobban, ahol új felvonók és széles pályák vártak. Gyerekbarát hegy, ingyenes gyakorlási lehetőség itt (gumiszalag, játszótér, figurák, zárt nagy tér, padok, közel a kabinos! felvonó, kb.1300 méteren van)
De szenzációs a Planai is hosszú pályái miatt.
A Hoczwurzenre felmenetel a zsúfolt 5 kabinos felvonóval kényelmetlen (egymás mellett 5 kabin ,nem tudom hogy hívják ezt. Ide vissza kell jönni a szánkópályát kipróbálni.
Haus-ból (baloldali hegy) 3-kor indultam a Planet Planai parkolójához hogy 4-re odaérjek, késtem 15 percet. Durva.
A két hegy fent van összekötve, szenzációs liftekkel (8 személyes beülős is van közöttük ).

később folytatom...

Sziasztok!

Ma jöttem haza a régióból. Szállásunk Reiteralmon a Preunegg Jet-től 200m-re volt, innen indultunk mindennap a 4hegy meghódítására :) Időnk csodás volt, végig napsütés első nap reggel még esett 1cm hó, de közben sütött a nap, nem nagyon értettem :D Az egész táj nagyon szép volt, minden havas, így szeretek Ausztriában lenni :) Igaz a mai napra már a pályán kívül látszott a melegedés, előkerültek a füves részek.

1. napunk 28-a volt, csodás napsütés, enyhe mínusz, ismerkedés Reiteralm-al. Tulajdonképpen az egész pályarendszerben és itt minden felvonó nagyon gyors, modern, kivétel a drága 2es beülős, ami Hochwurzen felől jön fel, na az lassú, és haza fele mivel árnyékos részen megy még hideg is. Kedvenc pálya már az első naptól kezdve az 1-es illetve a 2-es pálya lett. A völgyig a lecsúszás érdekes, ugyanis az 1a illetve 2a-b pályán is 2szer át kell csúszni az úton, de ez viszonylag kulturáltan megvolt oldva, én boardozom, de nem kellett lecsatolnom(Nassfelden szenvedtem ). A pályák állapotát tekintve azt kell mondjam a tetejétől a középső állomásokig tökéletes, néhol kissé keményebb. A középsőtől lefele természetesen kicsit kevesebb a hó rajta, keményebb, és már jeges részeket is találni, ez természetesen a másik 3hegyre is igaz.

2.nap Hochwurzen-be mentünk, itt nagyon tetszett a 33 , és a 32 pálya. Kicsi a pálya rendszer, de nagyon megkedvetlem ezt a részt is. A rohrmoos-i rész csodaszép, legközelebb megpróbálok ide találni vmi olcsóbb apartmant, idén ez nem sikerült. Az 5ös fogat, ahogy mi neveztük :D Az a felvonó, ami 5ösével megy nagyon vicces:D Kényelmesnek nem mondanám, Mozdulni nem bírtunk, igaz sorban állni itt sem kellett.

3.nap irány Planai, kicsit hosszas Reiteralmból átcsúszni, de sikerült. Itt is minden pálya nagyon jó állapotú, bár itt a keményebb rész és a puhább havas váltakozik.
Kifejezetten rossznak tartottam a Planet Planaitól induló kabinos felvonónál a pálya alsó részét. És a kabinos is kissé lassan visz fel a tetejére. A pályán itt is kevesen voltak. A zenés pálya nagyon tetszett, örülnék, ha több helyen is lenne ilyen. Haza fele a táblák Hochwurzen felé kissé fura utat mutat, a végén csákányosozni kell egyet, majd onnan lehet haza fele csúszni, ez kikerülhető másfele is. Sajnos Planai-tól a Hochwurzen felé a pályák állapota romlott, összetúrt és jeges részekkel találkoztunk. 4körül utolsó felvonóval sikerült felérnünk Hochwurzen tetejére, és innen indultunk a völgy fele, ahol ismerősök kocsival vártak, mert a Reiteralmi felvonót sikeresen lekéstük :D Ilyen későn 4körül nem ajánlom ezt senkinek :D Kb semmit nem láttunk, a pálya aranyos kis erdei pálya, viszont a visszafordító kanyarokban vigyázni mert jeges.

4.nap Hochwurzen csak, mivel ismerősök ide jöttek fel kocsival, és itt tudtunk velük kényelmesen találkozni, itt csúszkáltunk,itt a legkevesebb a pálya, mégis nagyon élveztem.

5.nap maradtunk Reiteralmon de. ,majd du-n irány Hochwurzen itt is csúsztunk párat ,majd Reiteralmon az utolsókat. A tegnapi nap már érezhető volt a melegedés, a pályák kicsit felpuhultak

Sajnos Hauser Kaibling-ra nem jutottunk el, mert nagy rohanás lett volna oda és vissza, majd máskor.
Az egész pálya rendszerre jellemző viszont az É-i fekvésének köszönhetően, hogy árnyékos. Ami lehet egyszerre szerencsés is és nem is. Nekem tetszett, hogy mivel keményebb pályák voltak, a nap végén sem lettek buckásak, csak nagyon kevés részen. Viszont menet közben zavaró volt, hogy bizonyos részen napsütés, majd árnyék, majd napsütés. Szóval sok esetben majdnem hogy vakon mentem. Nagyon tetszett ez a 3hegy, biztosan vissza térek mér, de ha lehet rohrmoos-ban szálnék meg, szóval ha vki tud vmi olyan apartmant , ahonnan betudok csúszni a pályára, vagy sétálni max ilyen 2-300méter, akkor megoszthatná :)

Ilyen fantasztikus szép helyen már régen síeltem, mint most vasárnap. Ragyogó napsütés, és a hátsó 10-11 es pálya az tényleg a paradicsom. A gyerekek az ugratókon szinte élvezték a délutánt. A csákányos felvonó mellett pedig nagyon ötletes az a pár figura, és megmondom őszintén még idáig zeneszó mellett nem felvonóztam. A szélső 1 es piros pálya pedig egész nap ragyogóan síelhető volt. Ha jó az idő ez a hely tényleg egy paradicsom. Ha tehetem ide bármikor visszajönnék!!!!!!!!!

Megérkeztünk idei első síelésünkről, Schladmingból. Úgy indult, hogy heten leszünk, de végül 11 lett a létszám, nagyrészt innen a fórumról. Az égiek nagyon kegyesek voltak velünk, mert mind a három nap ragyogó idő és kitűnő hóviszonyok fogadtak minket. Érdekes helyzet amikor inverz a hőmérséklet, most így volt. A völgyben szinte sosem olvadt, sőt ma reggel -9 fok volt, ellenben a hegyen még + 10 fokot is mutatott a hőmérő. Ennek megfelelő volt a hó állapota, tegnap a magasabb pályákon igazi firn-hó élményben volt részünk.
Nagyszerűek a fejlesztések, az új Planai völgyállomás jól sikerült, de én az új 8 személyes liftnek örülök, ami kiváltotta a két régi csákányos felvonót. Sokkal komfortosabb lett az összeköttetés Haus és Planai között. Ugyancsak tetszett az új kabinos és a hozzá tartozó pálya Reiteralmon, bár itt nem sokat időztünk, mert a hinta másik végében parkoltunk és igyekezni kellett vissza.
Hosszan sorolhatnám az élményeket a pályákon történtekről és az esti eszmecserékről, de hagyok másokat is kibontakozni a csapatból. Képeket holnap töltök fel....

Sziasztok
Mi is nemrég voltunk 4 napig Schladmingban. Planainál a Mitterhoffer szállodában laktunk. A Golden Jettel fel lehetett jutni gond nélkül a hegyre. De a Hochwurzenre csak a kétülésessel tudtunk feljutni. A síterepek jól karban voltak tartva. Az összes lift járt nem volt szél sem, úgyhogy minden ok volt.
Tavasszal szeretnénk eljutni a Dachstein gleccserre síelni meg a jégpalotát szeretnénk megnézni. Nem tud valamelyiktek jó szállást a gleccser közelében ill. lehet áprilisban síelni a gleccseren? Ha valakinek van valami tapasztalata szívesen veszem a hozzászólásaitokat.
Köszi mindenkinek.


Kandika

Az elmúlt 5 napban a megunhatatlan Schladming-Dachstein régiót, nagy kedvencemet fedeztük fel újra. Az időjárás kegyes volt a síelőkhöz, az ünnepek előtti héten tökéletes síelő idő volt, -10 fok, felhőtlen ég, szélcsend, és szikrázó napsütés. Utóbbi sajnos csak a hegycsúcsokon volt észrevehető, a pályarendszer fekvése miatt ugyanis ősszel és a tél első felében a nap nagyobb részében árnyékban vannak a pályák, ami a hóminőségnek kedvez, a hangulatnak nem annyira. A napsütés szerelmeseinek emiatt inkább tavasszal ajánlanám ezt a régiót.

Elsőként dec. 19-én Galsterberget vettük célba, amolyan bemelegítésként a "síhinta" előtt. Hétvége ellenére alig lézengett valaki a pályákon, pedig a körülmények tökéletesek voltak. A hidegnek köszönhetően nagyon kemény és gyors volt a hó, és egyáltalán nem romlott a nap folyamán a minősége. Előszezon lévén 1-2 pályával még nem készültek el teljesen, a csúcsról induló fekete és a síkrossz pálya sem volt még ideális, gondolom a főszezonra lesz 100%-os a rendszer. Ennek ellenére nagyon jókat lehetett csúszni, és külön szerencsénkre ezen a napon ingyenes sítesztet tartott egy helyi bolt, aminek köszönhetően kipróbálhattam a Fischer idei versenymodelljeit, mondanom sem kell, nehéz volt megválni tőlük, különösen a szlalom léc jött be nagyon. Galsterberg nagyon szuper kis hely, barátságos hangulat, változatos pályák, család- és gyermekbarát szolgáltatások jellemzik, mindenképpen megér egy napot.

Hétfőn Hauser Kaiblingból indulva Planaion át, Hochwurzenig hintáztunk, majd vissza. Az első összeköttetés sokat javult a Planaira vivő új 8 személyes ülőfelvonóval, ezzel az utolsó stratégiai fontosságú helyen is felszámolták a csákányost a síhintában. A schladmingi Zielhangot ilyen jó állapotban még nem láttam, se bucka, se jég, csak kompakt műhó, némi porcukor szórással, egy álom volt rajta leereszkedni. Az új völgyállomás nagyon high-tech, nem lehet belekötni semmibe (talán csak annyi, hogy nekem túl meleg volt a lenti zárt részen, a dolgozók rövidujjúban flangáltak, síruhában ez kicsit erős). Hochwurzenben a kétszemélyes ülőlift már megérett a cserére, a 3 felvonóval közel fél óra az út a csúcsig, remélem a VB előtt ezt is eltűntetik a stájer sógorok, és varázsolnak a helyére valami újabb csodát. Aki kifejezetten itt akar síelni, ajánlott Pichlből feljönni a kabinnal (Reiteralm felől). Amúgy nekem az itteni pályák jönnek be a legjobban a négy hegy közül. Délután az utolsó felvonóval értünk vissza a Kaibling csúcsára, így már naplemente közepette ereszkedtünk le a parkolóba a piros pályákon. Fél 5 körül már csak a személyzet volt látható rajtunk kívül, síelő sehol, a hó azonban még mindig tökéletes volt. Mire leértünk, a telihold is feljött az égre.

Kedd Planai és Hochwurzen, az előző naphoz hasonlóan zéró ember, hibátlan síélmény. Délutánra balga módon, előzetes tájékozódás nélkül beterveztük Dachsteint, ami sajna karbantartás miatt elmaradt, elvileg holnap nyitnak. Úgy tűnik, minden évben ilyenkor karácsony előtt zárnak be néhány hétre, megint tanultam valami újat a régióról. Helyette Rittisberg lett a beugró, amitől nem sokat vártam, ehhez képest meglepően kellemes piros pályák (2 db) találhatók itt, ráadásul 15 és 16 óra között összesen 3 emberrel találkoztam rajtunk kívül (ami újabb 3 főt jelent, így a létszám 50%-át tettük ki). A 4 személyes ülőlift kicsit lassú, de cserébe gyönyörű innen a panoráma a Planaira és Hochwurzenre, mindkét hegyet teljesen belátni, pályákkal, liftekkel együtt, mint egy nagy sítérképen.

Szerda Reiteralm. Kisebb megfázás miatt csak délre értem ki a pályára, így mindenhol csak egyszer tudtam csúszni. A vadonatúj Preunegg kabinos melletti pályák egy csúszás alapján is biztatóak, a jövőben nagy kedvencek lehetnek, jól variálhatóak a többivel, nem csak az új felvonó tetejéről, hanem a Gasselhöhéről is elérhető ez a rész. Reiteralmon is van még egy gyenge pont, a Pichlből felhozó kétszemélyes "romantische lift", ami megérett már a cserére. Bár van egy elméletem, miszerint azért nem nyúltak még hozzá, mert a 3 lifttársaság (Hauser Kaibling, Planai&Hochwurzen&Dachstein, Reiteralm&Fageralm) egymással is konkurál, ezért inkább azokat a fejlesztéseket helyezik előtérbe, amelyekkel saját pályáik vonzerejét növelik (Preuneggbahn), és nem a szomszédba való átruccanást könnyítik meg a turistának. Meglátjuk, mi lesz 2013-ig a lift sorsa, valószínűnek tartom, hogy a közérdek előbb-utóbb érvényesülni fog.

Tegnapra utolsónak beiktattuk Riesneralmot, de erről majd a saját topicjában.

Kellemes Ünnepeket, és hóban gazdag Új Évet mindenkinek!:)

Rövid beszámoló Planairól: Hétvégén a régióban pihentünk, így gondoltuk vasárnap kipróbáljuk Planait. Felemás érzelmekkel távoztunk innen, ugyanis nagyon szeretjük ezt a síterepet, de sajnos pechünk volt a nappal.
Kezdem a jóval: Volt hó :) Délelőtt síeltünk egy jót, besízésnek remek volt, főleg, hogy októberben léc volt a lábamon. Reggel rajtunk kívül szinte csak versenycsapatok jelentek meg a parkolóban. Aztán a kasszánál jött egy kis hideg zuhany. A meghírdetett 3 lift és 5 pálya helyett, az 1-1 variáció volt a reális, mert viharos szél volt a csúcson, így a többi zárva. Hütte, WC egy szál se, ugyanis a fenti hütték voltak nyitva, csak felvonó hiányában nem lehetett őket megközelíteni. Sakk-Matt.
Ennek ellenére remek napot zártunk, megpróbáltuk pozitivan értékelni a napot, hogy legalább síeltünk. A hó sem volt olyan rossz, ahhoz képest milyen meleg volt. Szinte biztos, hogy még a szezonban visszatérünk ide, mert szerintem az egyik legjobb sírégió Ausztriában az AMADE. Szerintem akik szombaton síeltek, csak pozitiv benyomásokkal távoztak, mert a szálláson este mindenkinek vörös, önelégült feje volt:) (sunshine)

Üdv Mindenkinek!

A húsvétot Schladmingban töltöttük. Két nap gyönyörű napsütésben, 7-10 fok melegben csúsztunk. A pályák kiválóak voltak, akik tervezik még, hogy ellátogatnak ide, csak bátran. Húsvét hétfőn reggeltől havazni kezdett a pályák felső szakaszán, alul esőzött. Azt hiszem, hogy kitartanak ebben a hónapban a szezonzárásig.
Két új liftet adtak át tavaly óta, az egyik a Planai-on, 8 üléses székes, ez nem nagyon tetszett, automata a védőkorlát zár. Gondolom a gyerekek miatt, mert ez a lift szolgálja ki a gyerekek számára készített Hopsi-parkot.

A nyári időszakra mindenkinek kellemes időtöltést kívánok.
AZ ERŐ LEGYEN VELETEK!

Schladming 2010,03.05-2010.03.12

Hat nap síelés. Vegytiszta gyönyör, amit nem árnyékol be másnemüek jelenléte. Ketten egy barátommal. Nincs semmi sietség, kapkodás. Délelőtti kényelmes indulás, kellemes utazás. Nem akarunk az utazás napján síelni. Akinek 6 szépséges nap megadatott élvezze ki. Itt nincs helye a hebrencskedésnek.
Sokáig tanulmányoztuk a térképeket, mikor merre vigyen az utunk. Végül úgy döntöttünk ezt a pályarendszert alaposan el kell olvasni. Tehát induljunk balról jobbra. (köszi az észrevételt a lelkes fórumozóknak, bár ők nem tudhatják, hogy néha még a térképet is fordítva tartom).

Első nap. 2010.03.06. Hauser Kaibling
Beszámoló a síterep fórumában.

Második nap. 2010.03.07. Planai+egy kicsit még Hauser Kaibling
Beszámoló a síterep fórumában.

Harmadik nap. 2010.03.08. Hochwurzen
Beszámoló a síterep fórumában.

Negyedik nap. 2010.03.09. Reiteralm

Fogy ki a „bateriből”a delej. Szép lassan elfogyunk. Az előző három nap önfeledt száguldozása érződik rajtunk. Szinte minden fáj.
S akkor mit látok? A helyi TV mínusz 15-20 fokokról beszél, kb. 20km/órás szélről. Igaza van, mert az ásványvizünket épület alapba lehetne rakni, olyan kemény.
Nehéz az indulás, de négyből négyet volt a megállapodás.
A korábbi napon már látott Pichl volt a cél. Kevés autó, forgalomirányító, anyós külsejű mama, jól indul.
A sícipők felvételénél indul a szenvedés. Életem hátralévő éveit arra fogom szentelni, hogy magától bekapcsolódó sícipőt tervezzek, persze távirányítóval. A csatolást már kesztyűben kell befejeznem, mert leesik az ujjam.
Kis, öregecske kétszemélyes felvonó kapaszkodik a hegyen felfelé. Lassú, mint a töltött éticsiga, buborék, egyéb sallang nincs. Az ember odaáll az indulási pontra, egy tisztességben megőszült úriember felhajtja a háttámlát, az ülés vádlin vág, s ha még mindig bírod, s meg tudod lovagolni az ülést (rodeóba illő mutatvány) már kapaszkodsz is felfelé. No a gyorsaságot el lehet felejteni. Mosolyogsz, mert a parkírozóban úgy maradt a szád, de aztán nevetni kezdesz, mert csoda következik. Jön egy állomás ahol menet közben lehet beszállni a kétszemélyes ülőkére. Ilyent még nem láttam. Sajnos míg mi arra vánszorogtunk senki sem próbálta meg a mutatványt, pedig kíváncsi voltam rá, tornában biztos D elemnek értékelnék.
A csotrogány meglepően hosszú, derekasan birkózik a heggyel, mi pedig a mínuszokkal. Az biztos, hogy itt lefelé csak egyszer jövünk.
Kalandos körülmények között kiszállunk, s irány a 4 személyes F jelű felvonó. Addig megyünk felfelé, amíg bírjuk. Itt van buborék, hideg is, de legalább nem csapódik arcunkba a hó.
A tetőn nekilátunk a síelésnek. Most nem részletezem az útvonalat. Bejártunk mindent, de nem esett jól. A 2-es piroson olyan szél fújt, hogy éreztem a boxer alsómon nem gomboltam be a középső gombot. (már bocsi, de ez így tényszerű)
A reggeli időpontban meglévő nyomok számából arra következtettünk, hogy éjszaka nem végeztek maradéktalan pályakarbantartást, ennek ellenére, talán a nagy hideg miatt a pályák jó állapotban várták Amundsen leszármazottait.
Nagyon jó volt az 1-es piros, ahol valaha világkupa futamot is rendeztek. A pályarendszer középső részén oktatópályák, tanulóknak való finomságok, gyermek csalogatók találhatók. Gondolom a nap végén lefelé majd a Silver-Jet fülkés felvonóval mennek.
Akár a 2-es vagy az 1-es piros pálya irányába indulunk hangulatos piroskán száguldozhatunk. Könnyedén lemehetünk a Gleimingnél lévő fogadóállomásra. Szinte mindegyik piros pálya jónak mondható. Mindegyiken lementünk egyszer-kétszer. Javaslom az 5-öst is megnézni. Kicsit kiesik, s csak csákányoson lehet visszajönni, de hangulatos pálya. A feketék komolyan feketék, tanulóknak nem javasolt.
Küzdöttünk az elemekkel, a hóval, a széllel, a hideggel. Csúsztunk a tanuló pályák kivételével mindenhol, de sok ismétlésre nem vállalkoztunk, pedig a pályák megérdemelték volna a kettőnél több lecsúszást..
Megmértük csúszási sebességünket az időmérő szakaszon. Valószínű híztam, mert lakott területen ekkora sebességnél még a türelmi határból is bőven kiesnék, s alapos bünti lenne részem.
Pichl felé a lemenetel legalább akkora kaland, mint felmenni. Ez a pálya nincs kitalálva. Hektikus a nyomvonala, kétszer átmegy az országúton, s Ausztriában, mint tudjuk tisztítják az utakat. Nem volt nagy élmény lejönni. Mindenkinek javaslom, hogy inkább Gleimingnél álljon meg. (Pichl mellett szól viszont Hochwurzen megközelíthetősége, ami fontos, mert jó síelő számára, aki mindig új dolgot akar felfedezni Reiteralm egy egész napig nem tart)
Négy nap, négy hegy. Teljesítettük vállalásunk, holnap valószínűleg beszámoló nélkül síelünk.
S a sok negatívum után, amelyeknek fő oka az időjárás volt egy pozitív dolog is legyen. Találtunk levest, majdnem olyan volt amilyent láttam, de a körülményekhez képest ez is nagyon jól esett. (még a hüttékben is alig lézengtek a síelők)


Csabor

Schladming 2010,03.05-2010.03.12

Hat nap síelés. Vegytiszta gyönyör, amit nem árnyékol be másnemüek jelenléte. Ketten egy barátommal. Nincs semmi sietség, kapkodás. Délelőtti kényelmes indulás, kellemes utazás. Nem akarunk az utazás napján síelni. Akinek 6 szépséges nap megadatott élvezze ki. Itt nincs helye a hebrencskedésnek.
Sokáig tanulmányoztuk a térképeket, mikor merre vigyen az utunk. Végül úgy döntöttünk ezt a pályarendszert alaposan el kell olvasni. Tehát induljunk jobbról balra.

Első nap. 2010.03.06. Hauser Kaibling
Beszámoló a síterep fórumában.

Második nap. 2010.03.07. Planai+egy kicsit még Hauser Kaibling
Beszámoló a síterep fórumában.

Harmadik nap. 2010.03.08. Hochwurzen

Reggel meglepve tapasztaltuk, hogy a szoba erkélyére kirakott alkoholmentes italaink megfagytak. Ez azt mutatta, hogy a hőfok még az előző napinál is alacsonyabb. Mínusz 14-el indultunk. Nagy kedvünk nem volt, de megígértük a napi egy hegyet, mi mást csinálhattunk volna, mint pakolás, öltözés, s irány a kocsi.
Bevallom egy kicsit féltem ettől a naptól. Hochwurzen emlékeimben úgy élt, mint a nagy sorbanállások terepe. A parkírozó korrekt, szőke nő meszel, de a hegyre egy kétüléses felvonó visz, s ez a sorbanállás fő oka.
Közbevetőleg jegyzem meg, hogy az induló állomás csodálatos. Netezni lehet, e-mailozni lehet, kiadja a skiline, hogy előző nap mennyit mentünk, mozgólépcső, ami reggel felfelé, délután lefelé megy, s minden földi jó.
Bocs, hogy felemlítem, de az ember fiának komfortérzetéhez hozzátartozik a normális WC. No, ezen az állomáson ez csodálatos. A fülékben kis rácsos kosárban van hely a sisaknak, kesztyűnek, akasztó van a falon, deszka fertőtlenítő, az előtérben hajszárító, nem is tudom, hogy a női szakaszban milyen további csecsebecsék találhatóak. Mindenki engedelmével, most nem is célozgatnék a dologra. A lényeg az, hogy ezen a hegyen minden klotyó nagyon rendben volt. Találtam az egyik hüttében olyant, ami egy római kori fürdőhöz hasonlított. Csodálatos kivitel, remek formatervezés. Megjegyzem, egész Ausztriában ez a dolog jobban rendben van, mint nálunk. Mi lehet ennek az oka?
Másik dolog. Minden hüttében lehet dohányozni. Nálunk gyakorlatilag az éttermekből száműzték a dohányosokat. Itt nem voltak olyan szorgalmasak. Én nem dohányzom, s nem is értek egyet azzal, hogy valaki egészséges tevékenység során mérgezze testét. Itt szabadon lehet, nálunk némi korlátokba ütközik. Ki-ki döntse el neki melyik a jobb.
Az elméleti fejtegetés után talán térjünk vissza a síelésre.
Mint említettem a hegyre való feljutástól féltem. A Goldenjet egy gyönyörű felvonó, de a létesítésének okát nem értem. Talán a Planaira való feljutásnál Schladmingot akarták tehermentesíteni. Felmenni lehet, de lesiklani már nem. Talán építenek másik pályát, de én jobbnak tartottam volna a kétszemélyes „retro” felvonó cseréjét. De nem én vagyok a tulajdonos, sajnos.
Jött a meglepetés. Nem volt tömeg. Hétfő, vagy kijárási tilalom volt az oka, ki tudja, de pillanatok alatt be tudtunk szállni, s „hatalmas” sebességgel vitt az öreg kétüléses felfelé.
A retro után átcsúsztunk a II. jelű felvonóhoz. Eredetileg vissza akartunk menni a fogadó állomásra, de a lécek alól hallatszó hangok úgy hatottak ránk, mint versenylóra a startpisztoly. Rohanás fölfelé a III.-as felvonón. Ez egy érdekes alkotás. 5 fülke megy egymás után, mindegyikben 15 ember. Sok érdekes műszaki megoldás. A beléptető rendszer nem enged be több síelőt, mint 5*15-öt. Érdekes nézni, hogy milyen arcot vág, aki azt hiszi elromlott a jegye, mert nem tud bejönni a beszálló térbe. Van középső állomás is, de minek? Ha itt van az ember csak felmegy a tetőre. (a felvonó mellett van egy csákányos is a középső állomásig, aki szereti használja)
Érdekes, hogy a felvonóból kiszállva, még lifteznünk is kell, hogy a tényleges csúcsra jussunk. S innen indulhat igazán a száguldás.
A végén még morcos, szekánt vén muksóból, jovális, szeretetreméltó öreg bácsika leszek, de ezt a pályát is dicsérnem kell. Hihetetlen jó minőségű pályákon tudtunk száguldozni. Kitűnő előkészítettség, nagy szélesség, az ember kedvére választhatta meg a nyomvonalat, szinte megállni sem volt érdemes. A 33, 32-es pirosok kitűnőek. Ha a csúcsról a 31-es piroson csúszunk le, a hegy másik oldalára kerülünk Pichl felé. A jó minőségű pirosról a felvonók végállomásánál áttérve a 40-es pirosra Pichlbe jutunk. Ha valaki el akarja kerülni a sorbanállást itt egy alternatív lehetőség Hochwurzen megközelítésére. A 40-es piros egyébként egy érdekes nyomvonalú pálya. Kellemes, széles az itt szokásoshoz méltó módon indul, majd egy derékszögű letörés után (az ember itt könnyen lezúghat a mélyben lévő szállodába, ha nem vigyáz.) erdei útként megy tovább. Nem az én világom, de piros erdei úton még nem mentem. Fantasztikus. Olyan autós érzése van az embernek. Jön a kanyar, vissza kell dugni kettőt, s kézifékkel bevenni. Mindenkinek javaslom kipróbálni.
Ha Planaira azt mondtam, hogy az nem való a tanulóknak, akkor itt ennek az ellenkezője igaz. Az alsó részen lévő kék pályák minden kezdő igényét kielégítik. Tanuló pályák garmada, mozgószőnyeg, síiskolák özöne, mi kell még. Ha valaki már szárnyát bontogatja a pirosokon jó szórakozást talál. Javaslom még a 41-es pirosat, ami a középső állomásról indul. Nagyon jó. A felvonója érdekes. Egy fülke, egy ülés. Nagyon nem értem a funkcióját, de biztos van.
A nap végén a fogadó állomásra kék és piros pályán is lejuthatunk. A legjobb, ha valaki egész nap a kékeken ment, s piroson jön le. Akkor tanult valamit aznap.
Egész nap száguldoztunk. Harmadik napja síelünk, de még nem teltünk be a dologgal. Igaz még a kedvenc levesemet sem találtam meg egyik hüttében sem. (talán a végén visszamegyünk Hauser Kaiblinig) A hütték hozzák a területen jellemző szinvonalat.
A terepet mindenkinek tudom ajánlani. Lehet, hogy ez lesz a kedvencem?


Csabor

Schladming 2010,03.05-2010.03.12

Hat nap síelés. Vegytiszta gyönyör, amit nem árnyékol be másnemüek jelenléte. Ketten egy barátommal. Nincs semmi sietség, kapkodás. Délelőtti kényelmes indulás, kellemes utazás. Nem akarunk az utazás napján síelni. Akinek 6 szépséges nap megadatott élvezze ki. Itt nincs helye a hebrencskedésnek.
Sokáig tanulmányoztuk a térképeket, mikor merre vigyen az utunk. Végül úgy döntöttünk ezt a pályarendszert alaposan el kell olvasni. Tehát induljunk jobbról balra.

Első nap. 2010.03.06. Hauser Kaibling
Beszámoló a síterep fórumában.

Második nap. 2010.03.07. Planai+egy kicsit még Hauser Kaibling

Talán jobban járnánk, ha Nőnapot tartanánk ma, hiszen az ablakon kinézve szakad a hó, a pálya ködben. De nem hoztunk oldalkocsit, így csak a távoli hódolat és üdvözlet marad a női nemnek, mi pedig öltözünk s irány a borzadály.
Lusta ember néhány száz métert is kocsival megy. A szálloda előtt beszállunk, s 3 perc múlva már Planainál is vagyunk. Itt is volt irányító a parkírozónál, de egy halvány mosoly kíséretében mi a parkolóházba mentünk. Imádom, ha a pályáról arra a szintre síelek be, ahol a kocsit hagytam. Most az első szinten sikerült helyet találni, lefelé ez a néhány méter még jól fog esni.
Tegnap kihagytuk a két hegy közötti átjárást, tehát ma irány a hegy teteje, s átmegyünk tegnapi vitézkedésünk helyszínére.
Meglepő módon az Olimpia Stadion felvonónál viszonylag kevés ember várt. Talán ez a rossz időnek volt tudható, pedig vasárnap lévén több emberre számítottunk. Pillanatok alatt felértünk (kb.10 perc) a felső állomásra. A logisztika itt következett.
A fülkés felvonó felső állomásáról ( ezt a mai nap még többször látjuk) nem lehet a Hauser Kaibling felé menni. Le kell csúszni a 9a piroson (kellemes még hóesésben is), s valahogy eljutni a K jelű felvonóig. Onnan irány felfelé, s egy kéken, ami az erdei mivoltja ellenére meglepően jó, az ember fia (lánya, mint említettem ezen az úton nincs) könnyedén eljut a 10-es pirosig. Itt le kell menni, tovább a 11a-n s némi kanyargás után már az F jelű felvonónál is vagyunk. Kidőlt erdők között vonszolódik a felvonó, s a Hauser Kaibling tetején találjuk magunk. Elindulunk jobbra az erdő felé a 6-os kék irányba, s némi csúszás után egy 7-es számú fekete pálya előtt találjuk magunkat. Ezt nem hagyhatjuk ki. Le a völgy felé, felszállunk az I jelű felvonóra, s lezúdulunk a 7-es feketén. Nagyon kellemes, széles, egyenletesen jó szándékú fekete, vagy inkább szürke. Mivel sietünk, bevágunk balra az erdei útnak, s Planainak vesszük az irányt. Nem megyünk le a 6-os kékre, szenvedni akarunk, s a 6a kéken erdei utazunk tovább. Itt rábukkanunk egy csákányosra, bár a csákányos iránti utálatom már-már közismert, felmegyünk rajta, mert a képmezőbe beúszik egy hütte, amit csak a 8-as kéken lecsúszva közelíthetünk meg. Megérte. A sörhab még a bajszomon, s csodák csodája a hó is elállt. (azért egy ilyen hütte üzemeltetésébe belevágnék, csak a májam bírja). A 6-os piroson (kék is van, de azt nem kerestük) lezúdulunk a P jelű felvonóig. Megjegyzem, hogy ez a piros egész sötét piros. Aki magát előadva a letörésnél nagy sebességgel lezúdul, ha nem komoly tudással rendelkezik meglepetés érheti. De mindenkinek ajánlom, mert a látványelemek is lényegesek.
Szinte már visszaértünk a kiindulási pontunkra, felmegyünk az L jelű csákányoson (kettő van egymás mellett, egyem a drótkötelüket) s máris a Planai tetején vagyunk, ahol egy kéken kezdhetjük meg a hegy meghódítását, de az már egy másik történet.

Kicsit felvillanyozódtunk, a hóesés elállt, a nap komoly küzdelem árán legyűrte a felhőket, a reggeli vesefájdalmaim már a múlté, akkor talán síelhetünk is. (megjegyzem a reggeli látogatásunk a szomszéd hegyre, hüttével együtt sem volt másfél óránál több, tehát vétek lett volna kihagyni.) Megjegyzem egész nap 10-12 fok mínusz volt, de szakállamra az előző nappal ellentétben nem fagyott oda a hó. York napsütése rosszkedvünk telét, fénylő nyárrá változtatta át. (bocsi)
A tudományos elme mindig tervez. Az én agyam pedig srófra jár, csak néha a menetet tévesztem el. Kitaláltam, hogy balról jobbra küzdjük le a pályákat. Nem részletezem. Örömünkben ámokfutást csináltunk. Le akartunk jönni a 9-es piroson, aztán tovább az 1-es piroson. Természetesen a 3-as pirosra tévedtünk, nem találtuk az átjárót az 1-es felé. Végül a dolog már nem is volt érdekes. Mentünk amerre a léc orra állt.
Aki közelről ismer, tudja, hogy nem szórom a dicséreteket, de a mai nap egy más dimenzióba tartozik. Minden pálya kitűnő minőségű volt. Egyszerűen elvarázsolódtunk. Voltam már Schladmingban, de most megérintett a pálya. Ragyogó napsütésben, kitűnő hóban, száguldoztunk föl és alá. Szinte le sem akartunk jönni a hegyről. Minden pálya legyen piros vagy fekete kellemesen síelhető volt. A 8-as pálya környéki fun parkot, kijelölt időmérő pályát, egyéb szépségeket mindenkinek ajánlom. Nem tudom mennyit mentünk. Be akartunk járni minden pályát, s ebből egy száguldás lett, többszöri völgybeszállással, s pályaismétlésekkel. Ha eldobom holnapra a combizmaimat, akkor is megérte!
A pályák a nap végére már vesztettek simaságukból, de zavaróan nem voltak buckásak. A 3-as feketén délután néha érezni lehetett a hó alatt lévő jeget, de ez a mai nap csak az adrenalin szintünket fokozta. Amilyen rosszul indult a nap, olyan ragyogó volt. Becsúszva a parkolóházba, sajnáltuk, hogy a felvonókat már lezárták.
Planai nem való azoknak, akik most tanulnak síelni, de akit már megcsapott a síléc éle alól felszálló porhó, az itt biztos jól érzi magát.
Csak egy sztori. A felvonóban együtt ültünk egy deszkással és egy kutyással. A deszkás még szokásos, de a télikabátba öltöztetett kutya a felvonón nekem már sok. Végül kiderült, hogy mind a négyen magyarok vagyunk. Mi itt élünk, a kutyás Szerbiából származik, de itt van háza, a deszkás pedig kivándorolt. Kicsi a világ.
Tegnap némi kellemes levesre vágytam. Vágyaimat a mai nap nem sikerült beteljesíteni. Voltunk több hüttében, helyünk is volt, de az a kellemes kinézésű leves csak nem került elő sehol. Éhesen, de nem szomjasan fejeztük be a napot. Még négy napom van a leves feltalálására. Végszükség esetén, de már beszámolón kívül visszamegyek Hauser Kaiblingra.
Még egy. Ki tudja pontosan, hogy mik a követelmények egy 4, vagy 5, vagy 3 csillagos szállodánál? Érdekelne. Bizonyára csillaghullás lenne.
Holnap jobbra eggyel jön a következő hegy.

Csabor

Schladming 2010,03.05-2010.03.12

Hat nap síelés. Vegytiszta gyönyör, amit nem árnyékol be másnemüek jelenléte. Ketten egy barátommal. Nincs semmi sietség, kapkodás. Délelőtti kényelmes indulás, kellemes utazás. Nem akarunk az utazás napján síelni. Akinek 6 szépséges nap megadatott élvezze ki. Itt nincs helye a hebrencskedésnek.
Sokáig tanulmányoztuk a térképeket, mikor merre vigyen az utunk. Végül úgy döntöttünk ezt a pályarendszert alaposan el kell olvasni. Tehát induljunk jobbról balra.

Első nap. 2010.03.06. Hauser Kaibling

Reggel szomorúan konstatáltuk, hogy néhány fok (6-7) mínusz volt tapasztalható, s egész lelkesen esett a hó. Ha már megígértük magunknak, azért elindultunk. A negatív hozzáállásunk az elmúlt napok mulatozásainak volt köszönhető. A haver 50. évét töltötte be. Karonülő! Így én voltam a sofőr, de leginkább egy japán turistára hasonlítottam, főleg szemileg. Lényeg az, hogy a kocsi odatalált.
Szeretem az olyan parkírozókat, ahol irányítják az embert. Talán ezért is lett helyünk.
A 726 méter magasan lévő Hauser Kaibling Talstationból indultunk.
Vételeztünk egy térképet, s meg is álltunk. A szezon reklámarca egy párducpöttyös ruhába öltözött hölgyemény. A testre simuló ruha láttán az embernek nem jut eszébe a síelés. Nyeltünk egyet, s irány a kabinos.
Szombat volt, s a rogyogány idő ellenére hatalmas tömeg. Jó kis sorbanállásnak ígérkezett, s be is váltotta ígéretét.
Jól koncepcionált terveink szerint a 8 személyes kabinos után csúsztunk 200 métert, s tovább kapaszkodtunk a Quattralpina felvonón. (múltkor megróttak, hogy Nassfeldről sok csúnyát írtam. No, itt minden ülős felvonón van buborék, ami ott nem jellemző, s ez hóesésben nem elhanyagolható körülmény.)
A tetőn a várt (?) rossz idő fogadott. A Höfi Express felé vettük utunk. A térképre nézve a 3A kék pályára van sima lejárat is, de nekünk egy piros jutott. Indulásnak kicsit kemény volt az a 300 méter, tehát aki nincs bemelegítve menjen a térkép után.
A 3A, majd a 3 pálya kellemes kék jelenség. Furcsa volt, hogy a sűrű hóesés ellenére a pálya nagyon kellemes volt. Szinte semmi bucka, jól előkészített terep. Pimpós állapotunk ellenére jól eleresztettük magunk, s lendületből lejöttünk még egyszer, de most a pályán lévő piros letörést is beiktattuk. Itt kezdett derengeni bennünk a felismerés, hogy a pályákat érdekesen minősítik. A piros nem volt nehezebb a kéknél, s a későbbiekben láttuk, hogy a fekete sem nehezebb a pirosnál.
A Höfit elhagyva a 2-es és a 2A piroson ereszkedtünk lefelé. Kellemes mindenki számára járható út, a korábbi sorban állásnak nincs nyoma. (persze később kiderült, hogy mindenki a hüttékbe húzódott) A körülmények ellenére nagyon jó feltételek mellett síeltünk.
Lelkesedésünk tovább tartott, ezért újra fel a tetőre, s a 4-es kéken lefelé. Nagyon jól járható, széles pályák, ahol az ember kedvére választhatja meg a nyomvonalat. Az ilyeneket szeretem, mert kedvem, hangulatom szerint síelhetek. Hangulatom pedig nem volt a legjobb, mert a hóesés miatt szemüvegem állandóan párásodott. ( nem tudtam megnézni a mit csináljon a szemüveges topicot) A mind több friss hó miatt a pálya egyre nehezebb volt, de még mindig meglepően jó körülmények között lehetett síelni. (már, ha eltekintek a hóvakságomtól)
Az igazi meglepetés akkor következett, amikor az 1A pályára kanyarodtunk. A feketének minősített pálya sokkal kellemesebb volt, mint a 2A piros. Sokkal kevesebben is voltak rajta, s az élvezeti értéket ezért egy újabb lesiklással fokoztuk.
Tekeregtünk még mindenféle oldaljáratokon, lesiklottunk itt-ott még egyszer, de a 37 kilométernyi pályában ennyi volt. Háromkor már indultunk haza. A körülmények dacára nagyon kellemes élményekkel megrakodva. A pályák kellemesek, jól karbantartottak, ide mindenki jöhet, akinek már volt léc a lábán.
Holnap egy heggyel jobbra megyünk.
Bocs, hogy a hűttékről most nem sokat írtam, de nem volt tapasztalatom. Gyakorlatilag nem tudtunk egyikbe sem bemenni. A bátor nép ott töltötte a síelésre szánt időt. Egy fazon előtt láttam valami csodálatos levest, majd próbálok holnap egy olyanra ráakadni.


Második nap. 2010.03.07. Planai+egy kicsit még Hauser Kaibling

Talán jobban járnánk, ha Nőnapot tartanánk ma, hiszen az ablakon kinézve szakad a hó, a pálya ködben. De nem hoztunk oldalkocsit, így csak a távoli hódolat és üdvözlet marad a női nemnek, mi pedig öltözünk s irány a borzadály.
Lusta ember néhány száz métert is kocsival megy. A szálloda előtt beszállunk, s 3 perc múlva már Planainál is vagyunk. Itt is volt irányító a parkírozónál, de egy halvány mosoly kíséretében mi a parkolóházba mentünk. Imádom, ha a pályáról arra a szintre síelek be, ahol a kocsit hagytam. Most az első szinten sikerült helyet találni, lefelé ez a néhány méter még jól fog esni.
Tegnap kihagytuk a két hegy közötti átjárást, tehát ma irány a hegy teteje, s átmegyünk tegnapi vitézkedésünk helyszínére.
Meglepő módon az Olimpia Stadion felvonónál viszonylag kevés ember várt. Talán ez a rossz időnek volt tudható, pedig vasárnap lévén több emberre számítottunk. Pillanatok alatt felértünk (kb.10 perc) a felső állomásra. A logisztika itt következett.
A fülkés felvonó felső állomásáról ( ezt a mai nap még többször látjuk) nem lehet a Hauser Kaibling felé menni. Le kell csúszni a 9a piroson (kellemes még hóesésben is), s valahogy
eljutni a K jelű felvonóig. Onnan irány felfelé, s egy kéken, ami az erdei mivoltja ellenére meglepően jó, az ember fia (lánya, mint említettem ezen az úton nincs) könnyedén eljut a 10-es pirosig. Itt le kell menni, tovább a 11a-n s némi kanyargás után már az F jelű felvonónál is vagyunk. Kidőlt erdők között vonszolódik a felvonó, s a Hauser Kaibling tetején találjuk magunk. Elindulunk jobbra az erdő felé a 6-os kék irányba, s némi csúszás után egy 7-es számú fekete előtt találjuk magunkat. Ezt nem hagyhatjuk ki. Le a völgy felé, felszállunk az I jelű felvonóra, s lezúdulunk a 7-es feketén. Nagyon kellemes, széles, egyenletesen jó szándékú fekete, vagy inkább szürke. Mivel sietünk, bevágunk balra az erdei útnak, s Planai felé vesszük az irányt. Nem megyünk le a 6-os kékre, szenvedni akarunk, s a 6a kéken erdei utazunk tovább. Itt rábukkanunk egy csákányosra, bár a csákányos iránti utálatom már-már közismert, felmegyünk rajta, mert a képmezőbe beúszik egy hütte, amit csak a 8-as kéken lecsúszva közelíthetünk meg. Megérte. A sörhab még a bajszomon, s csodák csodája a hó is elállt. (azért egy ilyen hütte üzemeltetésébe belevágnék, csak a májam bírja). A 6-os piroson (kék is van, de azt nem kerestük) lezúdulunk a P jelű felvonóig. Megjegyzem, hogy ez a piros egész sötét piros. Aki magát előadva a letörésnél nagy sebességgel lezúdul, ha nem komoly tudással rendelkezik meglepetés érheti. De mindenkinek ajánlom, mert a látványelemek is lényegesek.
Szinte már visszaértünk a kiindulási pontunkra, felmegyünk az L jelű csákányoson (kettő van egymás mellett, egyem a drótkötelüket) s máris a Planai tetején vagyunk, ahol egy kéken kezdhetjük meg a hegy meghódítását, de az már egy másik történet.


Csabor

Sziasztok kedves fórumozók!
Ma Schladmingban jártunk. Besíeltük Hochwurzen, Reiteralm, Planai pályáit. Hauser Kaiblingra az időközben lerereszkedő köd miatt nem jutottunk el. A Skiline tanulsága szerint 10945 m szintkülönbséget, 28 felvonózást és 51 km lesiklást tudhatunk magunkénak. A skiline jegyet a napi síelés végeztével a schladmingi olimpiastadion épületében található automatával, a síbérlet segítségével állíthatjuk elő. Az adatok hitelességével kapcsolatban fenntartásokkal élek, de a felvonóhasználat és az alapján a megtett távolságok jó közelítést adnak.
A pályák kítünő állapotban vannak, a friss hóréteg bedolgozása után remek feltételek várják az utánunk érkezőket.
A Reitdorfban eltöltött hetünk ezennel sajnos véget ért. A besíző tábor alkalmával megismertük Flachau, Wagrain Schladming (Hauser Kaibling, Planai, Hochwurzen, Reiteralm) Gasteinertal ( Badhof Gastein, Bad Gastein)Zauchensee valamint Flachauwinkl sípályáit. A tábor alkalmából durva számításaink szerint sílécen megtett 280-300 km távolság alapján a salzburgerlandi Ski Amade sírégiót szívből ajánljuk minden kedves sporttárs hóbarátnak!
Üdv mindenkinek!
Noi, Peti, Zsolti, Árpi
Besízőtábor 2010.02.06 - 02.13.

Sziasztok!
Gondoltam írok pár sort, mert most jöttünk haza Hauser Kaibling-ről (2010.01.14), azon belül a Berghotel-ből, - itt volt a szállásunk. A Berghotel-re szeretnék kitérni, mert a fórumon eléggé lehúzták. Többen voltunk kint, mindannyian a szállodaiparban dolgozunk, tehát van egy kicsi fogalmunk róla...Szerintem ár-érték arányban nagyon jó volt a szálloda, a reggelivel és vacsorával nem volt semmi gond, sőt, osztrák viszonylatban szerintem a félpanzió kifejezetten jó volt. A reggeli, bővített Conti+ reggeli volt,- svédasztalon. A szoba is rendben volt és a személyzet is nagyon segítőkész, aranyos volt, pedig hamarabb is érkeztünk. A szálloda szerintem nagyon jó helyen van, bár nem teljesen pályaszállás, de fél perc kocsival, amúgy sokan, gyalog is felmentek a felvonóhoz, de szerintem az egy kicsit kemény (hegynek felfele).
A Hauser Kaibling pályái jók voltak, nem voltak kevesen, de sokan sem, pont jó volt. Az idő is kiváló volt, bár csak kevés hó eset. Viszont a Planai-ra próbáltuk átküzdeni magunkat Snowboard-al, nagyon-nagyon keskeny a pálya, - hát az egy óriási küzdelem volt, és ott nem is volt olyan jó a pálya. Összességében minden nagyon szuper volt, mindenkinek tudom ajánlani mind a pályarendszert, mind a szállodát.
Jó síelést mindenkinek....

Ma itt kezdtük a napot 9 előtt pár perccel. Arra számítottam, hogy január elején pár autó lesz a parkolóban. Ezzel szemben majdnem az új McDonaldsnál (ami a híresztelésekkel ellentétben nem a sípályán van) volt csak hely. Kiderült, hogy egész hétvégén alpesi világkupa futamokat rendeznek. Kicsit megrettentem de mint kiderült nem volt rá okom.
Nagyon kevesen voltak a pályákon. Ez elmondható volt mind a négy hegyre. Néhány csúszás után tovább indultunk Planai felé. Valamit csinálhattak azzal a hosszú átkötő erdei úttal, mert most nem kellett korcsolyázni. Az ezt keresztező lájtos fekete pálya új négyüléses felvonót kapott. Napsütéssel csak ennek a tetején találkoztunk, lejjebb felhő és köd mindenhol.
Planaion szintén van egy új lift (8 üléses, fűtött), ami nagyot segít ott középen, Willi onkel kocsmájánál. A pályák itt is kiválóak voltak, megállás nélkül pörögtünk.
Aztán mentünk tovább, Hochwurzen még nagyobb köddel fogadott, majd Reiteralmon elkezdett havazni. Ez már nem is maradt abba, ahogy kinézek az ablakon még mindig esik.
Liftzárás előtt még megnéztük a szarvasokat a Höfi Express alatt. Jelentem már legalább harmincan vannak. Később kialakult egy-két bucka a talabfarton, úgyhogy ez sem maradt ki mára.
A Hauser aljába fél 5 körül értünk le ahol hatalmas volt a buli. Eredményhirdetés és minden ami ehhez kapcsolódik.
Nagyon jó sínap volt rengeteget csúsztunk, holnap folytatjuk...

december 29-én voltunk.
A Hochwurzen-en, a Planai-n és a Haus-i pályákat próbáltuk ki. A dec 25-i esőből ide is jutott bőven. A pályák nagyon jegesek. Az öt napos Amade sielésünk alatt itt találkoztunk a legnagyobb tömeggel. Minden pályát lehet használni, de mind jeges.
A Planai és a Hochwurzen közötti liftállomásnál parkoltunk le.
A Hochwurzennel keztünk. Szeritem a környék legjbb adottságú hegye, itt vannak a legjobb pályák, kár hogy nincs sok pálya. Van egy viszonylag új lift a hibrid, melyen ülő székek és kabin is van. Ezzel nagyon szépen fel lehet jutni, a mellette lévő pálya nagyon jó, de a régi kabin-csoportos felvonó középállomására visz, innen másfelé is el lehet kalandozni. A Tauernalm-tól (rönkhütte) le lehet csúszni ehhez a felvonóhoz. Ezek a pályák jók voltak. Nem túl jegesek. A lenti rész, már gázosabb volt, a házak között található kék pályákra gondolok. Itt már csak a hóágyúk által kirazlot pályákon volt hó (jég)
Ezután átmentünk a Planai-ra.
Az új 8 üléses litnél nagyon sokan voltak. A kedvencünk a 12 -es pálya, most szimtén jeges volt. Olyan, hogy csak a ratak lánctalpnyomait láthatod rajta.
Átcsúsztunk Haus-ba. Az átkötő pályák, gondolom a magasságuknál fogva egy fokkal jobbak voltak. A Höfi lifteknél lévő pályák nem voltak rosszak, a tömeg sem volt veszélyes.
Ahogy visszafelé jöttünk Hausból, kell használni egy rövid csákányos felvonót, mely egy kis katlanból indul, a 12-es pálya elejére visz föl. Lärchkogel-Südlift a neve a térképen. Na ezt messziről kerüljétek el délután. Mi itt egy jó 20 percet vártunk. Már azon gondolkodtam, hogy gya log felmegyek, csak 79 méter a szintkülönbség.
A Talfahrt-ot kihagytuk, lifttel mentünk le, mint szinte mindenki.
Amíg nem esik hó rendesen, addig szerintem ez marad a helyzet.

Kulacs

Tibi, jól döntöttél, hogy szombaton mentél Reiteralmra, ma már elég sokan voltak. Ennyi Atomic Race-es félprofi osztrákot egy helyen még nem láttam, szerintem fél Ausztria ma vette meg a szezonjegyét. Délre már teljesen szétzilálták a pályákat a +15 fokban!:) Azért nekünk pont jó volt a hétvége zárásaként, a Gasslhöhén elfogyasztott gőzgombóc után 13kor indultunk is haza. Péntektől vasárnapig sorrendben Planai, Dachstein és Kaibling, és Reiteralm is megvolt, nálam Kaibling volt az abszolut nyerő. Az a két nyitvalévő pálya szinte egész nap árnyékban van, ezért még délután 4-kor is szinte tökéletes volt rajtuk a hó. Azért reméljük, hogy mire legközelebb megyünk, már fehérbe öltöznek a völgyek is!:)

Ezen a hétvégén Reiteralmon illetve Obertauernben síeltem. Sokat hezitáltam menjek hétvégén síelni ne menjek, milyenek lesznek a pályák, kevés pálya van nyitva, meleg lesz. Másik érv a menés mellet az volt, hogy már nem bírtam magammal nekem már nagyon hiányzott a síelés, végül is a menés mellett döntöttem. Nem bántam meg, két ragyogó napsütéses hétvégében volt részem. Hó nem volt sok, ezt lehetett eddig is tudni Reiteralmon kb. 6km pálya volt nyitva. 1300 illetve 1860m között voltak nyitva a pályák. Lehetett azért síelni, a pályákon nem voltak sokan. Bemelegítésnek nagyon jó volt. Firnesedett ahó, de csak délután de mivel északi fekvésüek a pályák ezért nem olvad annyira. Emlékszem vol olyan idő tavasz végén, hogy majd kiestem a sílécből mert annyira fogott a hó. Most szerencsére nem volt ilyen, jót lehetett síelni, a tömegről meg a jó pályákról beszéljen helyettem a képek.

A Hauser Kaibling kellemes meglepetést okozott nekünk ma, a középállomásig tökéletes körülmények között lehetett síelni egész nap. A Quattralpina felvonó mellett az 1-es és 2-es pályák üzemeltek, a hó keményre volt ratrakolva, és a +10 fok ellenére a felső részen még zárás körül is kőkemény volt a pálya, de alul sem volt kásás vagy buckás, és teljes szélességében vastagon be volt havazva a végéig (ellentétben Planai-al, ahol a középállomásnál már csak egy keskeny csíkon lehetett síelni). Ugyan csak 2 pálya működött, de az minden igényt kielégít, és a tömeg is messze elkerülte Kaiblingot ma.

Mai infó Planairól: a felmelegedés miatt pánik eltúlzottnak bizonyult. Habár már délután 13 volt, mire felértünk a hegyre, a pályák még mindig kiváló állapodtban voltak, különösen azt figyelembevéve, hogy 17 fokot mértek a hegytetőn (érdekesség, hogy a völgyállomásnál csak +4 volt). Viszont nagy előny, hogy délután már szinte sehol nem süti a nap a pályákat, ezért nem is nagyon romlott a hóminőség, főleg, hogy alig lézengett valaki a pályákon. A Mittelstation-ig kiváló pályán lehet lejutni, a végén ugyan már csak egy keskeny sávban van hó, de az épp elég, ha nem 200-an akarnak egyszerre átpréselődni rajta. Ezen kívül a Burgstallabfahrt, és a csúcsra közlekedő csákányos melletti pálya is üzemelt. Szóval aki erre jár, nyugodtan csússzon egyet Planai-on, főleg, ha nyitásra kiér, nem fog csalódni Néhány kép mellékelve ízelítőnek!

Sziasztok!
Most értem haza Schladmingból, nagyszerű besízésben volt részem. Az osztrákoknak szombattól hétfőig van hosszú hétvégéjük, ezért erre a 3 napra megnyitott Kaibling, Planai és Reiteralm is, 2-2 pályával mindenütt. Szombaton Reiteralmon kezdtünk, ahol az 1-es (versenypálya) és 2-es pályák üzemeltek 1-1 felvonóval, valamint a GoldenJet kabinos a völgyből. Párás, viszonylag hideg idő volt, így a pályák nem sokat romlottak délutánra sem, kifogástalan körülmények között kezdhettük a szezont. Tömeg egyátalán nem volt, alig lézengett néhány síelő, sem a felvonóknál, sem a hüttében nem kellett sorban állni. Ma délelőtt Planai-on is hasonló volt a helyzet, valamvel melegebb időben (5-10 fok a hegyen), sütött a nap, de korán reggel még kőkeményre fagyott pályák fogadtak. Dél körül már kezdtek kialakulni a kisebb buckák, és kissé olvadt is a hó, de ez senkit nem zavart igazán. Itt ugyanaz a 2 pálya működött, mint múlt hétvégén két felvonóval, és főleg a helyi síklubok fiatal versenyzőivel lehetett találkozni. Dél körül már kezdett sokasodni a nép, ezért mi le is léptünk. Összességében elmondhatom, hogy fantasztikus élmény volt októberben ilyen kiváló körülmények között kezdeni a szezont, ráadásul 2.000 méter alatt!! Sajnos rossz hír, hogy nagyon vékony még a hótakaró, és ha marad a mostani enyhe időjárás, akkor jövő hétvégéig már nehezen fog kitartani (habár az osztrákoktól sokminden kitellik, lehet, hogy csodát művelnek majd)!

Tegnap kinéztünk Planaira, ha már voltak olyan kedvesek és mobilisak, hogy kihasználva a hirtelen jött telet és a vele párosult nagy havat és mínuszokat megnyitottak a hétvégére.
A honlapjuk szerint szombaton és vasárnap 2000en voltak éhesek a friss hóra. Mindenesetre várakozási idő nem volt, lecsúsztál és már mehettél is.
Először néhány kör erejéig a kezelt pályákon maradtunk, majd utána elhagyva azokat terepsíelés szerepelt az aznapi programunkban, hiszen ilyen hóviszonyok mellett egyszerűen hiba lenne a sípályákon maradni.
Télen sem mindig van szerencsénk pihe-puha porhóban húznunk az íveket, hát még ilyenkor, amikor is október 18.-át írunk, és 2000 m alatt vagyunk.
Meglepően vastag hótakaróval találtuk magunkat szembe, hol térdig ért, de akadtak helyek, ahol még ezt is meghaladta a fehér molekula mennyisége.
A -7 C fok garancia volt a porhóra !
Javarészt a Burgstallalm négyülésesétől balra (hegyfelé, felfelé nézve) mozogtunk. Kiszálltunk a négyülésesből, balra elmentünk a keresztig, majd onnét is tovább, hogy betörjük a szűzhavas lejtőket. Fenomenális élmény volt, mondanom sem kell ! Míg egészen fenn széles, fahatár feletti részeken addig kicsit lejjebb mélyen behavazott fenyőfák között és tisztásokon haladtunk. Egyszer a nagy adrenalin hajhászásban sikerült kissé eltávolodnunk Planaitól a még zárva tartó Hauser Kaibling felső völgy felé. Így úgy 45 perces kényszermászás következett.
Síelések közt a Schafa Alm pofás kis hüttéjébe tértünk be, ahol a kellően "forró" "hangulatról" felszolgálónk gondoskodott :))

Mit mondjak még? Eszméletlen volt, sok ilyen porhavas napot, sok ilyen porhavas októbert !

Péntektől hétfőig voltunk. Szikrázó napsütésbe síeltünk végig, elég meleg volt, sokan pólóban síeltek, illetve egy srácon még rövidnadrágot is láttam. Nekem kellett a kabát a sok zseb miatt, meg esésnél nem árt ha nem a felkarommal szántom fel a jeges pályát. A pályák 12-13-ig teljesen jól síelhetők voltak. Reggel keményen le voltak döngölve, néhol jegesek voltak, szóval nekem inkább a délelőtt volt ideális, amikor jobban fogta a pálya a síléc élét. 1 után mér kezdett kásásodni, de volt, hogy 3-ig is csúszkáltunk, csak meg kellett találni a még jó pályákat, meg a síelési technikát is hozzá kellett igazítani.
Egyébként Hauser Kablinginginál voltunk, ott kifejezetten kellemesek voltak a pályák, még az alsók is, amik 750m környékére vittek le. Schaladmingba is átcsúsztunk, de az annyira nekem nem jött be, sokan voltak, a pályák hamarabb tönkrementek, és nem is volt olyan jó a hangulata mint Hausernek.
Utolsó nap miután 1-kor befejeztük pont elkezdett csöpögni az eső, a kint maradottak érdekében remélem, hogy nem esett sokáig, illetve, hogy a pályákat nem rontotta el tartósan.
Itt van pár kép is:

Tegnap megjöttünk Schladmingról. Néhány kiegészítés még az előző beírásokhoz:
- Még mindig sok hó van, de nagyon meleg az idő, ezért mindenhol nagyon olvad.
- A fentebb lévő pályák jók, reggel határozottan nagyon jók ( 1300 méter fölött)
- Ha bírjátok a korán kelést, akkor érdemes akár nyitásra a felvonóknál lenni. Kb 1-ig tartják magukat a pályák, utána nagyon vízes már a hó. Direktbe nem süti a nap általában a pályákat, de meleg van, délután kevésbbé élvezhető a síelés.
- Négy napig voltunk, ebből kettőn szikrázó napsütés volt. Nem gondoltam volna, hogy egyszer még árnyékot fogunk keresni síelés közben. Nos, ez most megtörtént.
- Tegnap a völgy állomáson 15 fok, a középállomáson 10, a hegyen 7 fok volt.
- A középállomásoktól a völgyig nem igazán lehet már síelni. Hó van, de iszonyú latyak, érdemesebb inkább a felvonókat használni. Ezért maga a síhinta rendszer nem annyira műkszik. A lenti pályák élvezhetetlenek

Besíeltük Reiteralmot, Hochwurzent, Planait és egy kicsit Hauser Kaiblingot. Ebből az utóbbi nem annyira tetszett, az átjutás Planai és Hauser Kaibling között még kevésbbé, főleg vissszafelé. De ez a tapadós-vízes hónak is betudható.

Összegezve: hó van, biztos még kitart egy darabig, de a minősége erősen romlik, főleg délutánra. Korán kelők előnyben! :-)

Schladmingból jelentjük: alig vannak, a pályák 1000 méter fölött még jók és ma szinte végig napsütésben síeltünk.
Ma a Reiteralm részen voltunk. Ha tehetitek, a völgyig ne síeljetek le. Iszonyú latyak a hó. Viszont a liftek közép állomásától irtó jókat csúsztunk. Sorban állás semmi, sőt, volt olyan felvonó, amin csak mi utaztunk. A hütték nyitva, van még egy kis élet.
A völgyben már semmi hó nincsen a pályákon kívül. Viszont a pályákon sok hó van, csak napközben olyan meleg van, hogy olvad a lenti részeken.
A Reiteralm részén lakunk 1100 méter magasan. A szállást bátran ajánlom, nagyon szép és színvonalas. Majdnem pályaszállás, úgy 100 métert kell a pályákhoz sétálni. Vissza viszont szinte teljesen le lehet csúszni. https://www.almdorf-reiteralm.at Most akció keretében 50 euro/fő félpanzióval. Az igazság az, hogy ennél olcsóbbat kerestünk, le is foglaltunk egyet Rohrmoosban. De megérkezésünkor derült ki, hogy ugyan kivülről nagyon szép, de a szobák nem tetszettek. Így inkább átjöttünk ide és nem bántuk meg.

Ma Schaldmingban síeltem. Itt is jó volt a hó, azonban ami nekem nem tetszett, hogy sokan voltak. Lehet ez egyeseknek nem sok de megszoktam, hogy Radstadt, Zauchansee, St Johannban 5-6-an voltunk a pályán. Itt a liftnél is várákozni kellett, igaz 1-2 percet. Nekem akkor sem jön be ez a hely még ha olyan jó a marketingjük. Azt elismerem, hogy Schaldming több pályával rendelkezik mint Radstadt de nekem ez utóbbi jobban bejött. Ezenkívül Schaldmingban ne volt biztonságérzetem, sokan eszeveszettül síelnek, balesetet is láttam amire nem volt példa az elöző héten a többi terepeken.

Három napot töltöttünk Hauser-Planai-Hochwurzen-ben.

1. nap Hauser -
Pályaszállásunk volt a Seilbahn mellett, (ez a falu közepén található) így 1-2 perc alatt már a felvonónál voltunk. A seilbahn a faluközepén a legrégebbi felvonó, már-már muzeális értéket képvisel. A felvonókezelő kívülről ránk zárja az ajtót, és mint a régi kalauzok csengetéssel indít - igazán kalandos :)
Viszont előnye, hogy röpke 12-14 perc alatt felvisz a Hauser tetejére.
Szép hosszú pályák, kezdőknek és haladóknak is egyaránt ajánlanám. Gyönyörűek az erdős, fenyves részek. Du 3-kor még úgy döntöttünk csúszunk egyett a Hauser legszebb pályáján, ez a kék hatos, ez visz át Planai-ra. 3 boardos, egy síelő - a látvány csodás volt DE, a pályának semmi lejtése nincs!!! Majdnem kinyiffantunk az állandó rollerozástól, egy véget nem érő borzalomnak tűnt, a pálya vége egy meredélybe torkollott .... nagy nehezen lekecmeregtünk 3h58-kor elértük az utolsó felvonót - DE IGAZ EZ A HAUSER LEGSZEBB PÁLYÁJA :)
Mivel nem vagyunk profik a csúszásainkat meglehetősen megkeserítette a totál összetúrt pálya - bár nem boldogít, de elmondhatom, hogy legalább megtanultam dombokon, ugratókon boardozni.

2. NAP
Mivel erre az átcsúszásra (6-os pálya) nem vágytunk átmentünk kocsival Planaira. 8 fok volt a Mittelstation-on és gyönyörű napsütés. Planai teljesen lenyűgözött - rengeteg pálya, erdei utak (amit már nem mertünk kipróbálni - board-dal). Nagyon tetszett a zenés pálya, a 3-as a 4-es lemerészkedtünk a pálya végére is - természetesen lent esett, de nem volt vészes.
A 6-os és a 12-es pályán teljes magányban csúsztam, csak a pálya végén találkoztam síelőkkel. Innét már a felvonókkal mentem át Hochwurzenre, ami kissé hosszadalmasnak tűnt ugyanis a szánkópályára kellett átjutnom a hegy másik oldalára - itt síbuszos átkelésre is van lehetőség - a család többi tagjához.
A szánkópálya használata a napijeggyel ingyenes, a szánkó bérlése 5 ajró - természetesen sajáttal is lehet csúszni. Mivel a férjem inkább túrázik és a pici fiam 4 éves tökéletes megoldás volt a szánkópálya, párhuzamosan csúsztunk a szánkópálya alján pedig találkoztunk. A szánkópálya 3 helyen ment keresztül a sípályán- ez nagyobb tömeg esetén gázos lehet, de most abszolút nem voltak sokan.
Bár az időjárás túl "jó" volt, olvadt a hó, tapadt, lent meg esett, azért jól éreztük magunkat. A táj, a kilátás itt is gyönyörű volt, a hoo ruck hüttében nagyon fini gyümölcs snapszok voltak, bár mi csak 2 cl-ig merészkedtünk azt megállapítottuk, hogy az osztrákok CSAK alkohollal tudnak síelni :)
A 3. napunk ismét Planai-Hochwurzen volt.

Mindenesetre két tanulságot levontam, ha több pályát ki akar vki próbálni totál felesleges a pályaszállás.
Nem értettem, hogy tapasztalt síelők, sok esetben miért az utolsó pillanatban döntenek, hogy hová mennek - most már tudom - a továbbiakban én sem fogok előre szállást foglalni, hanem oda megyek ahol az időjárás megfelelő. (természetesen ezen a héten már -6 fok van a körényeken)

Ez a 3 nap, igazán nagy rohanás volt- első felvonótól az utolsóig, az olvadó hó jól kiszívta az energiánkat, úgyhogy mindenképpen visszajövünk, hogy megfelelő időben is csúszhassunk.

A galáriámba is felraktam pár képet.

üdv.: Stefi

Mi az idei szezonnyitó alkalmával voltunk egy hosszú hétvégét, nagyjából bejártuk a négy hegyet, mindebből legjobban a hochwurzen-i esti sízés ill. szánkózás tetszett.
Esti nyitásra ott voltunk, pálya gyönyörűen kipreparálva, egy karcolás se rajta. Az egészet a felvonó tette még érdekessebbé, a kabinok ötös csoportokban mennek, közép- ill. végállomáson rövid megállókkal. A lényeg, hogy kb 4 és fél perc volt arra, hogy a liftből kiszállva felcsatoljunk, majd leérjünk a kb 3 km hosszú, 700 m szintkülönbségű pályán, ekkor pont elértük a kabinokat (nem kellett percekig várni a következő csoportra). Egy kör így azt hiszem 13 és fél perc lehetett. Azon a pályán, ami még délután feketének tűnt a sok bucka miatt, gyakorlatilag nyílegyenesen zúgtunk lefelé. Mégis biztonságosnak tünt, mivel a pálya tükörsima volt, igazi adrenalin löketet az alsó szakaszon lévő ugratók jelentettek. Én két gyerekkel voltam, de aránylag kényelmesen le lehetett azért időre érni. Így mentünk 7-8 kört, majd felvonó zárás előtt szánkót béreltünk és felmentünk, hogy most a 7 km-es szánkópályán jöjjünk le. Ez igazi jó buli, a kezdeti meredekebb részt követően kellemesen kanyarog a pálya, igaz néha szinte koromsötétben, jó éles kanyarokat vetve. Az este hüttepartival ért véget, éjfél bőven elmúlt, mire a szállásra értünk.
A 24 eurós esti jegy valóban soknak tűnt, de ha a megtett szintkülönbséget (több mint 5000 m), vagy távot (közel 30 km) nézem, szinte többet síeltünk, mint a meglehetősen zsúfolt, délutántól buckás nappali időszak alatt. Egyszer mindenképp megéri kipróbálni, de bennem az is felmerült, nem lenne hülyeség csak esti sízésre járni, főleg ha egy jó kis társaság is a rendelkezésre áll a csúszáshoz ill. az éjszakába nyúló afterpartyhoz.

Tegnap este jöttem haza. A szokásos schladmingi minőség, gyönyörű napos idő, remek pályák. Ember elvétve, s a hóágyúk folyamatosan mentek, bár vasárnap vagy 30-40 cm esett. A Hauser Kaibling félelmetesen rendben volt, persze a Planai is (igaz a városba levivő fekete alja nem volt túl szimpatikus). A Hochwurzenen is kipróbáltam az új 41-es számra hallgató pályát. Hát ezek megint csináltak valamit.

Pár éve voltunk itt márciusban. A szállás semmi különös, kissé lelakott, a kaja is gyengébb volt, mint általában, és a felszolgálók is meglehetősen elgyötörtnek tűntek. Az egésznek olyan nagyüzemi SZOT üdülős hangulata volt... Azért nem kell megijedni, nem volt rossz (ezek után meg lehet, hogy kellemesen csalódtok majd), és különben is a síelés számít igazán...
2 parkoló van, a ház előtti nem túl nagy, a ház mögötti nagyobb, de egy kicsit messzebb van. Összességében pengeélen éppen elég...
Pályaszállásnak írják, de ez nem igaz. Állítólag megfelelő hóviszonyok esetén a szállásig lehet csúszni - nekünk ez nem adatott meg. Indulásnál viszont mindenképp fel kell menni a Höfi-Expresshez, és bár csak pár száz méter, de az út meredek, ezért sícipőben macerás, inkább autózni kell.
Ezzel vége is a negatívumoknak. A Höfi-Express 2 modern 4-üléses felvonót takar, az I bubis, a II sima, mindkettő elég gyors. Mellettük kék pályák vannak, amik az írásod alapján pont megfelelőek lesznek nektek. Ha belejöttök, érdemes messzebb is elkalandozni, mert nagyon jó pályák vannak ezen a területen. A Hauser Kaiblingról a Planaira átvezető síutas kombináció mondjuk kevéssé élvezetes, de utána már minden szuper.
Jó havat, kellemes síelést nektek...

Sziasztok!

Mi vasárnap jöttünk haza, nekünk nagyon tetszett!
Igaz hogy nem voltak kevesen, de nem láttunk egyetlen ütközést sem, a felvonóknál is volt sor, de a várakozás az minimális volt( egyszer hauseren álltunk 10 percet, de amúgy max 5 perc), szerintem aki már sielt valamelyik magyar pályán annak más fogalma van a várakozásról.
A körülmények és a kiszolgálás átlagon felüli volt, bátran ajánlom mindenkinek.
Mi Hauseren, Planaion és Hochwurzenen sieltünk az 5 nap alatt, nekünk a legjobban Planai jött be(5-ös,12-es,3-as pálya ill. kezdőknek jó lehet a 8-as, de onnan a nap végén nehezebb lehet lejutni esetleg a piros 12-est ajánlanám a kabinosig. A már egy kicsit haladóknak jó lehet a haueri höfi express pályája, igaz délutánra kicsit buckásodik.
Aki nem érez magában elég bátorságot annak a Planai 6 os pályát nem ajánlanám tiszta szívből, mert az alja elég meredek ill. délután jeges volt.
A legnagyobb tömeg a Planai 1-es ill. 2-es pályán volt.
A nagyon kezdőknek a Hochwurzeni 36-37-es pályát ajánlanám.
Szerintem a lényeg hogy nyitás körül ott legyeünk ,mert akkor nagyon jók a pályák, ill. a felvonóknál nincs senki, aludni meg ráér itthon is az ember!
Csak a legjobbakat tudom elmondani a pályákról, kényelmes felvonók , széles pályák, nekünk az 5-ből 4 nap ragyogó napsütés volt.
Már alig várjuk hogy újra mehessünk.

Mi előző szezonban csúnyán belefutottunk a síszünetbe, akkor fogadtam meg, hogy soha többet ebben az időszakban ausztriába főleg nem a Planai (4Berge) és Flachau környékére nem megyek. Konkrétan 10-25 perces sorbanállás mindenhol, minden liftnél, a pályák és a hütték zsúfoltak. Gondoltuk, hogy Flachau jobb lehet, mivel Schladming-ban laktunk, mikor átmentünk pályanyitásra, a Flachaui kabinosnál álltunk kerek 1 órát sorba.
Én azt javaslom hogy semmiképpen se ilyenkor menjetek. Csupa rossz tapasztalatom van.

Sziasztok.
Jan.25 és 30. között síeltem Schladmingban és környékén. 1 nap a rossz idő(szél, eső, sűrű havazás) és a schladmingi áramszünet miatt csak 1 pályát nyitottak meg a környéken a Flachauwinkel-Kleinerarl-i részen. Délelőtt itt sieltünk a havasesőben, csak olyan fél1re átvizesedtünk és mert itt zsufolódott össze mindenki a rossz idő miatt, inkább elmentünk a schladmingi élményfürdőbe. ( http://www.erlebnisbad-schladming.a...t) 10 euro volt 3 óra sauna+élményfürdő. Nem vmi nagy szám, de 1x jó volt. A pályák a schladmingi sihintában jól karbantartottak voltak, egyedül a zauchenseeben találkoztam erősen buckás pályákkal, bár az valószínű inkább az éjszakai csaknem fél méter friss hó miatt volt (hiába ratrakkolták le, hamar felbuckásodott). Ajánlom a schladming központjában lévő wintergarten éttermet, kiválóan főznek.

üdv

Szia!
Mi tegnap jöttünk haza 10nap Dachstein-régió után. 19. szombaton 1900 m-ig eső esett, fölötte havaseső :( Vasárnap reggelre mindez lefagyott, hihetetlen kemények voltak a pályák. Hóágyúzni nem tudnak, mert éjszaka is 2 fok körül van.
Ember hétköznap kevés, hétvégén sok volt, de a lifteknél max. 3 perces sor jött össze. A mi taktikánk az volt, hogy liftnyitásra kimentünk,egyig kifulladásig síztünk, utána elmentünk. Délutára minden vizisí jelleget öltött, nagy buckákkal.
Legjobb pályaminőség a ramsaui Rittisbergen volt, majd a Reiteralm következett. Leggyengébb a Planai volt.
Egy nap fel tudtunk menni a gleccserre. -10 fok volt, viszont nem fújt a szél és sütött a nap. Az első kabin 8.30-kor indul. Érdemes azzal vagy a 8.50-essel felmenni. Friss időjárásjelentést 8-kor tesznek ki a Dachsteinstrasse aljához: csak akkor "szabad" felmenni, ha teljesen jó látási viszonyokat és max. gyenge szelet ígérnek.
Ha bármi kérdésed van, írj nyudodtan. Mi 12 éve járunk ide évente többször, hátha tudok segíteni.
Forró Gyöngyvér

Megvolt :)
Azt hiszem kifogtuk az idei szezon leginkább havas és télies napjait, fantasztikus volt, így a szezon legjobb hava és legjobb csúszása kerekedett belőle :)
Az idő lehetett volna valamivel jobb, igaz pénteken még sütött a nap, de délután már beborult, szombaton meg többnyire felhős volt, időnként köddel és havazással. De valamit valamiért :)
Az első nap Planaion és Hauser Kaiblingban voltunk. A pályákra nem lehetett panasz, porhó és nagyon szépen karbantartották őket. Várakozási idő a nullával vetekedett, mintahogy a többi napon és helyen is.
Egészen a völgyig le lehetett sízni, a Hauser Kaibling-i Talabfahrt szuper állapotban volt!
A Höfi Express I és II mentén nagyon jó kis carvingpályák találhatók.
Ebédre a Hauser Kaibling tetején (vagy legalábbis attól egy kicsit lejebb) lévő Krummholz Hüttét tudom ajánlani, egyrészt a panoráma csodás, másrészt a kaján nagyon finomak. 10 euróból egy igazán kiadós helyi specialitást kapsz. A nevét már elfelejtettem, de tényleg finom volt!

Az egyetlenegy mínusz, hogy a Planai és Hauser Kaibling közti összeköttetés már du. 4-kor zár (ekkor van az utolsó hegymenet), ugyanakkor egyes (több) felvonó még fél ötig, sőt ötig üzemel !!!
Így természetesen sikerült lekésni az összeköttetést, tehát maradt a hauser kaiblingi talabfahrt és onnan a goldenjetig (planai) a síbusz. A síbusz menetrendjére viszont nem árt némi pillantást vetni, ugyanis Hauser K és Planai (Schladming) között indul egy 16:10 kor a következő meg 17:15-kor!!, egyszóval nem valami sűrű a menetrend. A 17:15.ös síbusz viszont csak a Rathausig közlekedik (Schladming), innen azért sífelszerelés a Goldenjetig... maradt a taxi (5 euró).
S mindez az összekötteés miatt :)) Na mindegy, ez legyen a legnagyobb gond :)

Második napon, azaz szombaton irány Hochwurzen és Reiteralm, vagyis a 4 Berge síhinta másik, egymás mellett fekvő két síhegye.
A éjszaka folyamán kb 20 cm friss hó eshetett a hegyen, időnként napközben is havazott, hol az égből, hol a hóágyúkból! A hó mennyiségével itt sem volt gond!
A reiteralm III (pályatérképen G) csákányos mellett isteni volt a pálya, mintha puha vajon síznél. Szintén rendben volt a HOlzerlift csákányos pályája. Ez a húzólift rettentően hosszú, így érdemes az elején kiszállni, ahol egy síút keresztezi a csákányos nyomvonalát, s ezen elindulni lefelé ( a négyüléses Sepp'n Jet aljában fogunk kikötni).
Reiteralm jobb fele is rendben van, a fekete pálya kissé becsapos. Az eleje inkább pirosan kezdődik, majd a kis lazázás után jön a reiteralmi siratófal :)) Jó annyira, azért nem vészes, de feketének valóban fekete.
a reiteralmi zubringer, a duplaüléses (pályatérképen E) viszont valahogy nem illik a képbe, egy elég hosszú útvonalon visz fel és marha lassú, ezt igazán lecserelhétnék. Így érdemes a másik zubringer, az új kabinos aljába parkolni (Silver Jet), de ebben az esetben a kocsihoz történő visszajutással is klakuláni kell (ha átmegyünk a többi hegyre, pl Hochwurzen).
Szóval Reiteralm okés volt, csak ne lenne az a lassú duplaüléses, ill a mellette lévő pálya, pontosan ennek a legalja. Kicsit olyan Stuhleck Standardabfahrt feelingje volt az embernek, igaz olyan extrém buckás és jeges nem volt, de bizony kerülgetni kellett itt-ott a földet... Ami a Hauser Kaiblng-i Talabfahrtnál tőkéletesre sikeredett, az itt korántsem..

Délután irány a Basic jettel (kabinos) Hochwurzenre. Hochwurzenen az összes pálya elérhető ülőfelvonóval, vagy kabinossal. Pályarendszere átlátható, nagysterű tree skiing lehetőségek.
A hatüléses melletti kék pálya (37) viszont lehetne kissé meredekebb, s akkor már carvingra is jó lenne, így azonban nagyon utazós. Kezdőknek minden bizonnyal szuper.
Hochwurzen tetején van egy jó kis étterem, felső panorámaszinttel. Kb alsóosztrák árak, tehát egyáltalán nem drága (osztrák viszonylatban).

Schladming hangulatos kis város, tengernyi étteremmel, kávzóval, sörözővel és aprés ski bárral. Igazán jó pizzériát viszont nem találtunk (bár lehet van), de azért a "szinte" megütötte :)
Ill, a templom után is van egy kis étterem (zöld cégérrel, neve már nem rémlik), itt is okés a kaja, s egyiktől sem esel le a székről (mármint a számla után :DD )

"dióhéjban" ennyi , néhány kép:


PLANAI

http://farm1.static.flickr.com/154/...434751642_ac0f1fd613_o.jp...


széles pályák

http://farm1.static.flickr.com/160/...434750948_8357d77f1d_o.jp...

háttérben a planai kabinos és a régi háromüléses, még hátrébb a hochwurzeni pályárandszer egy része
http://farm1.static.flickr.com/185/...434751904_e3bea96ed0_o.jp...

Xtra szélesség csak neked
http://farm1.static.flickr.com/153/...434753269_2fc0e8191e_o.jp...

Planai majdnem teteje, hol vannak ez emberek ?:)
http://farm1.static.flickr.com/169/...434753389_777424a30e_o.jp...

(mellesleg voltak, de tömegről szó sem volt)

Oda megyünk át (háttérben Hauser K egy része)
http://farm1.static.flickr.com/179/...434752558_cf33a50282_o.jp...


Összekötő pálya HK felé, a planai-i oldalon
http://farm1.static.flickr.com/154/...434752814_ff0565c252_o.jp...


Szemben Planai (egy része), az a két pálya ott középen nagyon "ott" volt :)
http://farm1.static.flickr.com/167/...434752986_4b4ac6aff0_o.jp...

downhill

http://farm1.static.flickr.com/165/...434754149_cb49e5c24c_o.jp...


a Talabfahrt vége, hó a völgyben is, március végén, jóval 1000 m alatt, s egy ilyen télen, wow

http://farm1.static.flickr.com/172/...434753422_7bf262b386_o.jp...


hauser kablingi meredély
http://farm1.static.flickr.com/171/...434753836_71547e075e_o.jp...

kilátás
http://farm1.static.flickr.com/148/...434754052_238d861275_o.jp...


finom volt, megettük
http://farm1.static.flickr.com/155/...434754178_c85c88ec3e_o.jp...

s itt
http://farm1.static.flickr.com/172/...434754266_f54dead842_o.jp...


Freeride hegyoldal
http://farm1.static.flickr.com/183/...434755396_af084f1660_o.jp...


Négy óra utáni csendélet
http://farm1.static.flickr.com/154/...434755514_1f31d585e4_o.jp...

A ratrak már készül
http://farm1.static.flickr.com/162/...434755588_6314a28c6e_o.jp...

képekből egyelőre ennyi, az összes a Planaion ill Hauser Kaiblingon készült, a másik kettő síhegy majd később.

Vasárnap (harmadik nap) aztán átmentünk Flachauba (ultramodern, ha egy szóval kellene jellemezni)), meguntunk ezt a "kevés" pályát :)) Az igazi ok az idő volt, Flachau fele naposabb időt mutattak a webkamerák, míg a 4 Berge felhőkben és ködben honolt, abból meg elég volt egy nap :)

Mi is szombaton jöttünk meg Schladmingból egy hetes sielésünkből. A Rohmoson pályaszállást foglaltunk, de mivel ott már sajnos nyoma se volt a hónak, nem lehetett a pályarendszerhez közvetlenül bekapcsolódni, utazni kellett a felvonókig. A pályák felső szakaszai jól sielhetők voltak, különösen a reggeli órákban. Hochwurzen és Reiteralm már az első napon is nagyon nehezen volt összesíelhető, többet nem is próbálkoztunk. Planai és Kaibling összekötő pályarendszere jól sielhető volt. A Golden Jet felvonónak a közép állomásáig se lehetett sítalpon lejutni, már a tetején gondolába kellett szállni.
A Bkrisz által említett Höfi felvonóknál tényleg jó maradt a hó minősége, csak a pálya gyengécske, enyhe lejtésű kék pálya. Az én kedvencem a Planai D jelzésű Lärkogelbahn melletti 5 pálya volt.
Összeségében az idei hószegény körülmények ellenére jót sieltünk, örülök, hogy megismerhettem a síterepet.

Szia,

Én tegnap jöttem meg, Ramsauban laktunk ez Schladmingtól 8 km-re van. Lehet szerencsétek lesz mert én főszezonban voltam és ilyenkor 11 óra után sokan vannak a pályán, főleg a lifteknél a várakozásra gondolok(max. várakozás 5 perc). Ez vonatkozik Planaira meg Hauser-Kaiblingra. Máskülönben lehet síelni, délután elég jegesek a pályák. A legprofibb a január elseje volt, ugyanis akkor alig voltak a pályán. Jó hely mind a 4 hegy besíelhető. Sajnos nincs nagy hó, erre még rásegített elsején az eső, igaz csak a völgyben esett a pálya közepétől már hó formájában hullott. Tegnap déltől pedig havazott. Szerencsére nyomatják ezerrel a hóágyukat így síelhető a hely. A pálya mellett szinte egyáltalán nincs hó. Teszek fel néhány képet.

Én már elég sokszor jártam itt, és azért túlzás lenne azt állítani, hogy a Hauser Kaibling a legjobb. Szerintem mindegyik pályarendszer kitűnő, mindenhol vannak jó kialakítású, kiváló pályák. A legnagyobb pályarendszer a Planai-on meg a Hauser Kaiblingon van, itt van 1-2 fekete pálya is, de mivel a 4 hegy oda-vissza sielhető, ezért ha meguntál vmit akkor max továbbcsúszol. Legérdemesebb talán Schladmingban megszállni vagy Roohrmosban mert azok vannak a rendszer közepén. Szánkózni én úgy tudom hogy csak a Hochwurzenen lehet, meg van még szánkópálya a Galsterbergalmon is, de az nincs liftekkel bekötve a síhintába.

Na most néztem a neten, hogy a Hochwurzen-i hegyen átadtak egy új hatüléses liftet a 37-es pálya mellett. RohmoorsII névre hallgat. Elvileg itt is lehetne nyomulni kezdőknek és oda kocsival is vidáman oda lehet jutni. A felső állomásánál van az általunk csak rönk Hüttének hívott csoda épület, az megér egy misét.
Sajnos mikor mi szoktunk menni (a két ünnep között) ez a pálya vagy nem működött, vagy csak műhóval ment, úgyhogy én még nem voltam rajt.
Itt a rönkhütte oldalában lehet bérelni szánkót (5€/nap) a kabinos felvonóval fel lehet nyomulni a szánkó pálya tetejére és nyomni egy 7km-es szánkó pályát. Azért Síbakancsban nem valami raj a dolog, a második kanyar után már majd leszakad a láb. És ott kanyar van bőven....
Ezt egyébként este is lehet használni, csak arra nem jó a bérlet és igen drága a dolog. Mindegy, nappal lehet csúszni, mi le szoktunk jönni 3-4 szer, olyan mintha elszánkóznánk Visegrádra az azért nem rossz. Persze nem olyan "huzzad má' öcsém" tipusú szánkózásra gondoljatok, hanem 20-40 km/h- száguldásokat a szakadék felé. Meg burulás, vészleugrás stb...
Sajnos van egy-két gyökér aki a szánkópályán sielget, úgyhogy vigyázni kell, mer ha valakit eltrafálunk szánkóval annak az fájni szokott....

Kulacs

Szép egyhetet töltöttünk a Dachstein Tauerm síterepen. Néhány info az oda indulóknak. Előzetesen az interneten gyüjthetünk infokat, nekem a skiamade.at tetszik a legjobban. A jegyeket itthon vettük meg, kicsit olcsóbban. Kint töltöttük a karácsonyt 24-én már 14.00-kor bezártak a felvonók. Nagyon kevesen voltak az ünnepek alatt,aztán 27-től sokan lettek. Változás tavalyhoz képest, hogy a Hauser-Kaibling-i terep és a Planai között módosítottak a pályákon, így mostmár határozottan lejt a terep mindkét irányban. Nagyon szép a Haus-i fenti pálya, a 6-os. Szokás szerint szinte minden Hüttében lehet magyar személyzettel találkozni. Ha valakit érdekel valami, szivesen válaszolok.

Kulacs